20656. lajstromszámú szabadalom • Írógép

— 5 -Ha a lenyomott billentyűt ismét szabadon bocsátjuk, akkor a (g5) és (k4) rúgók az összes részeket ismét a normális állásba (1. ábra) viszik vissza. A hozzájuk tartozó billentyűemeltyűkre ható független (k4) rúgók elrendezésének czélja megakadályozni azt, hogy valamely csoport fölső vagy átlapoló billentyűje egy alsó billentyű megiitésénél szintén lefelé mozogjon vagy pedig ez utóbbit mozgásá­ban kövesse. Ha a fölső billentyűk vala­mely alsó billentyűnek megiitésénél ily ál­lásba jöhetnének, akkor a magasabb bil­lentyűemeltyűknek aláfüggő (k2) karjai a (c7) fogas rúdat föltartanák és a nyomtatni kí­vánt betű központosítását megakadályoznák. Ha a papírszánt nyomtatás nélkül akar­juk eltolni, a mint ez pl. a szóközök léte­sítésére szükséges, akkor a spácziumbillen­tyűt ütjük meg. A spácziumbillentyűnek ismertetett elrendezése következtében en­nek lenyomásánál a két középső csoport összes billentyűemeltyűi leszoríttatnak, mi­nek következtében ezen csoportoknak alá­függő (k2) karjai a működtető szerkezet mindkét rúgós (g4) karjára hatnak. Ez a körülmény a (g) lengő emeltyűnek vagy a (c7j fogas rúdnak minden oldalas elmozdu­lását és így a (c3) fogas keréknek és a (cő) betűhengernek elforgását is megakadá­lyozza. A spácziumemeltyű megütésénél te­hát a középső (c) szupport és az ez által hordott összes részek egyszerűen hátrafelé vitetnek mindaddig, míg a spácziumbillentyű (pl) nyúlványa a (c) szupporthoz nem ütő­dik és ennek minden további mozgását meg­gátolja. Ez oly későn történik, hogy a (h) kilincs a szánt tovább vezetheti, azonban mégis elég korán, még mielőtt a betűhen­ger a papírhoz ütközhetnék A spáczium­emeltyűnek megütésénél tehát csak a pa­pírszán mozog tovább, de nyomtatás nem történik. A rúgóhatás alatt álló (g4) harántrudak (gö) kivágásokkal vannak ellátva, melybe a betűemeltyűk aláfüggő (k2) karjainak hátsó végei kapaszkodnak, mihelyt az emeltyűk nevezett rúdakhoz ütköznek. Ez által ezen emeltyűknek a hozzájuk ütköző (c7) fogas­rúd által való oldalas kitérítése m'egaka­dályoztatik; ez által pedig egyszersmind a (c7) fogas rúd oldalas továbbmozgásában és evvel kapcsolatban a betűhenger tovább­forgásában akadályoztatik, mi által a kívánt betűnek pontos központosítása és az egyes nyomtatott betűknek pontos egymás mellé sorakoztatása éretik el. A hajtó szerkezet természetéből közvet­lenül kitűnik, hogy a (g4) rúdak, a (g) lengő emeltyű, a (c3) fogas kerék, a (c5) betű­henger és a (c7) fogas rúd ezen utóbbinak az utoljára megütött billentyűnek aláfüggő (k2) karja által való szabadonbocsátása után a középső (c) szupport vagy szán mindegyik állásánál működtethető. A gépírónak tehát nem kell várnia, míg a hajtó szerkezet ré­szei a normális állásba térnek vissza (1. ábra), hanem azonnal egy más billentyűt üthet meg. így pl. mindegyik csoport fölső billentyűjét megütheti és közvetlenül rá a legközelebbi alatta fekvő billentyűt is, a mikor is a legközelebbi betű közvetlenül, egy egyszerű mozgás által központosíttatik és nyomattatik, a mint az pl. a 2. és 3. áb­rák összehasonlításából világosan kitűnik. Ez a gépnek igen nagy előnye, mivel ily módon igen gyorsan lehet dolgozni. A leg­használatosabb betűk a legrövidebb mozgás által központosíttatnak. Az ismertetett billentyűelrendezés tehát a billentyűemeltyűk két sorozatából áll, melyek ismét egymásnak alárendelt, egyet­len betűnek nyomtatására a csoportban el­foglalt helyzetük szerint együttesen vagy egymástól függetlenül működtetett tagokkal bíró csoportokból vannak alkotva; ezen bil­lentyűelrendezés teljesen új elvnek meg­testesülése és a jelen találmány leglényege­sebb és legpontosabb részét képezi. Ezen billentyűelrendezés lehetővé teszi, hogy a I billentyűemeltyűk teljes abc-jét használjuk és ennek daczára kiváló erősségű szerke­zetet állíthassunk elő. Ez a jelen találmány szerinti elrendezésnek az eddig használatos írógépek billentyűszerkezetének elrendezé­sével való összehasonlításából szembeszö­kően kitűnik. Az eddigi írógépeknél vala­mennyi billentyűemeltyű teljesen függetle-

Next

/
Thumbnails
Contents