20623. lajstromszámú szabadalom • Mágneses szétválasztásra szolgáló eljárás és berendezés
ismét az összes mágnestekercseken végig halad, de az előbbitől eltérő módon. Ugyanis (b") kefétől a (d4) huzalon végighaladó áram (M3) ós (M4) mágnesek közé jut, itt egy balfelé haladó: (M3 M2 Ml V M8 d8) és egy jobb felé haladó (M4 M5 M6 M7 d8) áramkörre oszlik, melyek a (d8) huzalban egyesülve, (18) lemezhez és (b') keféhez térnek vissza. A mágneses mező ennek következtében olyformán tolódott el, hogy az előbb északi (M4) mágnes most déli mágnessé lett, (M5) északi, (M6) déli, (M7) északi maradt, tehát előbbi polaritásukat megtartották, a másik oldalon (M3 M2 Ml) szintén megmaradtak sorban déli, északi, déli mágnesnek, ellenben (M8), mely előbb déli mágnességgel birt, most északivá lett. Tehát az (M4 és M8) mágnesek polaritása ellenkező lett. A mágneses mező tova haladása alkalmával ily módon két egymással szemközt fekvő mégnesnek mindig megváltozik a polaritása, tehát sorban az (M4 M8) után következik (M3 M7), (M2 M6), (Ml M5) stb. A mágnesek fölött vándorló anyag ugyanazt a mozgást végezi, a melyet már az 1. ábránál ismertettünk. A mágnes-rendszer fölött levő anyagnak lecsúszás ellen, esetleg bordák vagy keresztléczek által való biztosítása, jelen találmánynál (úgy az 1. ábrán levő koszorú-, mint a 2. ábrán bemutatott egyenes és ívalakú berendezésnél) teljesen fölösleges, mivel a mágneses anyag, mely az egyik mágnes-sarútól a szomszédosig való haladás alkalmával a mágneses fölületből merőlegesen kiálló s ahhoz tapadó szakáll alakjában gyiil és áll össze, önmagától képez természetes kiemelkedéseket és bordákat, melyek az esetleg visszacsúszó anyagot fölfogják és föltartóztatják. A 3. ábrán látható berendezésnél az (R Rl) vezető tárcsák és kisebb tartó-tárcsák segélyével a végnélküli (G) szalag szállítja az anyagot a mágnes-rendszer fölött, melynek fölső részén vagy olyan forgó mágnes-rendszert alkalmazunk, mint az 1. ábrán, vagy pedig amint rajzolva is van, csak egy, az (A) tengely körül forogható nagy (M) elektromágnest, mely mindkét oldalán, váltakozva egymással szemben kiugró (h hl) szarvakkal s az ezek közt fekvő (p) tekercseléssel van ellátva, melyet a többi berendezésnél azért nem használhatunk, mivel az egyes szarvak nem cserélhetők ki. Az (A) tengely külső részén (S10) lendkerék foglal helyet, valamint (S2) zsinór-tárcsa, mely a 6. ábra szerint szerkesztett kikapcsoló és átpolarizáló mechanizmussal összekapcsolt (81) zsinórtárcsát hajtja. Az elektromágnesek kétfelől a (W) fapofák közé vannak zárva (3. és 4. ábra) s a sark-saruk között levő hézagok nemvezető anyaggal vannak kitöltve. A II. rajzlapon ábrázolt kiviteli, alakok az I. rajzlapon ábrázoltaktól abban különböznek, hogy a mágneseket tartó (E) vasmag kívül van, míg az egyes mágnesek sarkai annak középpontja felé irányulnak s ott belül egy gyűrűt képeznek, melynek belső tere huzaloktól teljesen mentes és dob vagy henger alakjával bír, míg a collectort (8. ábra) egy lapos gyűrű képezi, mely a dob vagy henger egyik oldala mellett, a vasmagoktól, illetőleg sark-saruktól (i) szigetelés által van elválasztva s ezen collectoron csúsznak a kefék, mint a 9. ábra mutatja, A mágnesek rendszere és a kollektor által képezett dob nem egy szilárd tengely körül, hanem az állvány-keret belsejében alkalmazott (a) görgőkon forog, melyek egy közös (A) tengelyre páronként vannak szerelve s ezen (A) tengelyek egyikét (vagy mindkettőt) szíj , vagy kötél-korongok segélyével hajtjuk s ily módon hozzuk forgásba az egész dobot. Hogy a dob oldalvást el ne mozoghasson, az (E) vasmag föliiletébe (r) barázdák vannak vájva s ezekben gördülnek a frictio-csigák éles karimái. A (b) kefék az (11 12 stb.) collectorlemezeken éppen úgy csúsznak, mint az előbbi szerkezeteknél s az egyes (Ml M2 ...) mágnesekkel (dl d2 . . .) huzalok segélyével állnak kapcsolatban. Az elektromágnesi úton szétválasztandó anyagot (8. ábra) (1) tölcséren és (2) csúsztatón keresztül közvetlenül a mágnes-saruk által képezett henger illetve dob belsejének legmélyebb helyébe szállítjuk, úgy, hogy