20618. lajstromszámú szabadalom • Tűzőgép

- 3 — között vezettetik. A szalag vége a fordítófejnek a (29) alsó kést (II. és 13. ábra) hordó előugrásán annyira megy túl, hogy a metszés helye (a) (5. ábra) ép a kés fölött, (d) lemezke ép a fölső dugattyú alatt fekszik. Ezután a fölső dugattyú lesülyed, mini ellett azonban (4) hüvely az előbb leírt elrendezés folytán (3) peezekalakú rész előtt halad. A hüvelynek oldalsó kivágásában elrendezett (30) fölső kés a nyugvó alsó kés éle mellett elhalad és (7) rúgó nyomása alatt a szögeccsé alakítandó munkadarabot a szalagról leválasztja. (Az itt leírt részek a később tárgyalandó 17. ábrán különösen jól láthatók.) (7) rúgónak tehermentesítése után a levágás munkaellenállásától (4) hüvely czentrálva és a munkadarabot fogva tartva a fordítófej (17) hüvelyére ül, míg egyidőben a tulajdonképeni (3) fölső dugattyú működni kezd és a munkadarabot (21) közbenső dugattyú lenyomása mellett a (17) hüvely által képezett húzóformába (matriczába) behúzza, emellett (d) lemezkét is couvex végföliilete és a közbenső dugattyú coneav végföliilete között domborítva, illetve nyomva. Míg a (3) és (21) dugattyúk által (4) és (17) részek segítségével képezett dugattyúpár munkája által új szögecs képződött. (21) és (17) részek alsó vége egyidőben (25) dugattyúval az előbbi munkafolyamatban nyert szögecs befűzésére a következő módon hatott közre : Az előbb előállított szögecs a fölső dugattyú emelkedése után a (17) és (21) részek által képezett húzóformában ülve maradt; (17) hüvely középhelyzetébe visszament, (21) dugattyú pedig (22) rúgó folytán a fölső dugattyú által (17) hüvelyhez kölcsönzött relatív helyzetben megmaradt; a fordítófej a fölemelkedő fölső dugattyútól való megszabadulása után elfordult. A fölső dugattyúpárnak fönt leírt működése alkalmával (17) hüvely (w) munkadarabra ült és vezetést képezett a szögecs számára, melynek lefelé irányított csúcsai (21) dugattyú lefelé haladása alkalmával a munkadarabon áthajtatnak és az alsó dugattyú fölületi alakjánál fogva ismert módon befelé áthajtatnak. A fölső dugattyú emelkedése után a. leírt kettős játék fölső és közbenső dugattyú között egyrészt és közbenső és alsó dugattyú között másrészt ismétlődik. A leírt foganatosítási példával szemben 16. és 17. ábrák közönséges körkeresztmetszetű sodronykapcsok (2. és 4. ábra) földolgozását, azután több kapocs egyidejű földolgozását és az eltűzést (saroktűzés ellentétben a lapos tűzéssel) tüntetik föl Utóbbi tekintetben a (23, 25) alsó dugattyúnak ismert tetőszerü alakja és (3) fölső, valamint (21) közbenső dugattyú megfelelő alakítása szükséges. Körkeresztnietszetű sodrony földolgozása azáltal válik lehetségessé, hogy (3) fölső dugattyú és (17) hüvely egymást kiegészítő félköralakú csatornákkal bírnak, melyek a képződő kapocs (t) szárainak helyet és vezetést nyújtanak. (17) hüvely (31) csatornái a 16. ábrában láthatók. Több kapocsnak egyidőben való előállítására és földolgozására (3) fölső dugattyú, (4) hüvely, (9) fordítófej, (29) kés, (17) hüvely és (21) közbenső dugattyú megfelelően meghosszabbíttatnak és (23) ülőkaron több alsó dugattyú illetve (25) munkahely van elrendezve, (s) sodronyok (17. ábra) megfelelő számú (33) lyukkal (16. ábra) bíró (32) sínen vezettetnek át és lehet a legnagyobb vagy tetszőleges kisebb számú sodronnyal dolgozni, amennyiben az utóbbi esetben a nem kívánt helyeken nem vezetünk sodronyt. Ép úgy, mint sodronnyal lehet a többszörös tűzést más anyaggal is végezni. Sima bádogszalagoknak a 9. és 10. ábrában föltüntetett földolgozása négy vagy kétcsúcsú szögecsekké nem igényel külön leírást. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tűzőgép, mely a tűzési anyagot hozzávezetett végtelen sodronyokból vagy szalagokból vagy egyes munkadarabokból maga készíti elő, azáltal jellemezve, hogy egy a kapcsolószervek előkészítésére alkalmas (mozgékony) (3) fölső dugattyú és egy a kapcsolószervek behajtására alkalmas (mozgékony vagy álló) (25) alsó