20611. lajstromszámú szabadalom • Kötési eljárás szemek szaporítására

és a hátsó munkamenettel kötött részét összehúzni törekednek, úgy hogy a szemek szaporításánál nemhogy lyuk nem fog maradni, hanem a kötött árú azon a helyen még erősebb lesz, mint másutt, a nélkül, hogy ez tetszetős külsejének hátrányára válnék. A 6. ábra szerint a mellső munkamenettel a kötött árú hátsó részébe bekötött két szem után a fonállal a 7. ábrabeli ellenkező munkamenettel, de a kötött árú mellső részébe a 4. ábrabeli szaporító szem fölhasználásával egy új szaporító szemet kötünk be, úgy hogy már ezen szemsorban úgy a 6. ábrabeli jobbra irányult, mint a 7. ábrabeli ellenkező irányú munkamenetben, clZclZ cl kötött árúnak úgy mellső, mint hátsó részében egyegy új szaporító szemet kaptunk, melyeket egymással a 4. ábra szerint képzett szaporító szem köt össze. A 7. ábra szerint képzett szaporító szem után a munkafolyamat ismét a rendes, azaz a fonalat ezután a még a kötött árú hátsó részében kötendő szemekhez használjuk föl. A 8. és 9. ábrák a már az előző munkamenetekben szaporított kötött árúnak tovább való kötését ábrázolják sémásan. A fonálnak a 6. és 7. ábrák szerinti, a kötött árúnak mellső részéből a hátsóba, illetőleg a hátsó részből a mellsőbe való, tehát kétszeri keresztkötése ismét csak azt eredményezi, hogy a kötött árú mellső és hátsó része a szaporításnál egymással szerves összefüggésbe jut és nemhogy egyszerűen csak a lyukképződést megakadályozná, hanem a kötött árút a szaporítás helyén még erősebbé teszi, a nélkül, hogy annak vastagságát vagy külső tetszetős voltát hátrányosan befolyásolná. A leírt szaporítás helyén természetesen a kötött árúban új függélyes szemsorok kezdődnek, de ezeknek kiindulási pontja a leírt eljárás szerint oly jól össze van vonva, hogy az új sorok kiindulásánál lyukképződés teljesen ki van zárva. Az eljárás szerint képzett és szaporított kötött árút nézetben az 1. ábra mutatja be szemléltetően, hol (a al a2) három szemsort mutatnak a szaporítás előtt, (b bl) szintén hasonló szemsorok, a szaporítás után, míg (c cl) azon szemsorok, melyekben a szemszaporítás eszközöltetett. A leírt eljárással szaporított kötött árúnak jellemző sajátságai a következők: a szaporítandó függélyes szemsor két határoló függélyes éle két-két új függélyes éllé ágazik, melyek egyike ismét két-két új éllé fejlődik, úgy hogy két új függélyes (d dl) szemsor keletkezik, összesen négy új függélyes éllel, melyek fonalai kiinduló pontjukon, egymásba keresztezett két vízszintes szemsor fonalai által úgy egymáshoz vannak kötve, hogy lyuk seholsem marad, még pedig oly keresztező fonalakkal, melyek egyenesben vezetvék, úgy hogy egyenes hosszuk rövidebb egy-egy szem képzésére való fonálhossznál, mi mellett mégis a kereszteződő fonalakkal képezett szemek külsőleg alig különböztethetők meg a többi szemektől, csakhogy a kötött árút a szaporítás helyén sűrűbbé, tömöttebbé képzik, mint más helyeken. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kötési eljárás szemek szaporítására, jellemezve valamely függélyes szemsor két határoló függélyes élének több függélyes éllé, a vízszintes szemsorok fonalainak egyenes úton egymással való keresztezésével eszközölt kifejlesztése ál-/ tal, melynél -a kereszteződő, az egyegy szem képzésére szolgáló fonálhossznál rövidebb egyenes fonaldarabok és a rendes szemek képzésére szolgáló fonaldarabok között képződött szemek kisebbek, mint a kötött árú többi helyének szemei, oly czélból, hogy a kötött árú a szaporítás által a szaporított helyen tömöttebb és így erősebb legyen a rendesen kötött helyeknél. 2. Az 1. pontban igényelt, szemek szaporítására vonatkozó eljárásnak egyik foganatosítási alakja, illetőleg egy vízszintes szemsor kiképzése, jellemezve az által, hogy ezen vízszintes szemsornak a kötőgépben való egyirányú munkámé-