20609. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár kabátlopások megakadályozására

visszapattannak és a zár ismét eredeti állapotában van. A (7) horonynak az a csélja, hogy csak az nyithassa ki gyorsan a zárat, a ki ismeri azon elfordulásokat, a melyeket a kulcsnak végeznie kell, hogy a (9) nyúlványt átengedje. A kabát gallérja alatt egyrészt az (1) zár, másrészt a (4) kulcsot hordó (16) láncz van megerősítve. Ezen lánczot a (18) fogas (17) fülén áthúzzuk és a (4) kulcsot a fönt leírt módon a zárba dugjuk, miáltal egy oly hurok képződik, hogy a kabátot csupán a tulajdonos veheti le a fogasról (a 6. ábra). A (4 és 5) ábrabeli foganatosítási alaknál a (4) kulcs bedugásakor a (3 3) rúgók a (28) beszögelésbe ugranak és a kulcs kihúzását megakadályozzák. A kulcs forgatásakor a (9) nyúlvány a kulcs végén lévő (7) csavarmenetbe lép, miáltal a (26) rúgó hatása alatt álló (27) emelő fölemeltetik s a (11) ék a (3 3) rúgókat szétfeszíti. Ha a kulcsot most kissé kiemeljük, akkor egyrészt a (9) nyúlvány a rövid függélyes (29) horonyba jut, másrészt a (27) emelő kissé sülyed, azonban nem annyira, hogy a (3 3) rúgók záródhassanak. A kulcs emelése közben annak feje a rúgók közé jut, úgy hogy a kulcs a (7) horony alakja által megszabott forgatások és mozgatások által egészen kihúzható. Ezután a (27) emelő ismét nyugalmi helyzetébe jut és a (3 3) rúgók is eredeti helyzetükbe térhetnek vissza. A 7—16. ábrabeli kiviteli módozatok lényegükben a föntiekkel megegyeznek, mivel a (4) kulcs ismét az (5) beszögeléssel van ellátva, vége domború és ugyancsak a (3) rúgók által tartatik, azonban a kulcs végén nincsen horony. A 7. és 8. ábrabeli kivitelnél az (1) zártok hengeres fala (18) gombokkal van ellátva, melyek közül egyik mozgatható, vagyis a nyíl irányában benyomható, miáltal a (19) ék a zár közepe felé tolatik és a kulcsot tartó (3) rúgókat szétfeszíti, úgy hogy a kulcs kivehető. A 9. ábrabeli kivitelnél az (1) tok hengeres fala egyik helyen rugalmas és benyomható, miáltal a (19) ék a (3) rúgókat szétfeszíti. A 10. ábrán a (19) ék ép úgy, mint a 9. ábrán föltüntetett (19) ék, a zár kö-1 zepe felé tolatik és a (3) rúgókat szétfeszíti, azonban a zár fenéklapjára erősített, meghajlított (26) rúgó által eredeti helyzetébe vitetik vissza. A 11—12. ábrán a zártok fenekébe egy (20) fémlapocska van illesztve, mely két (19—19) éket hord és melyek a lemezkére gyakorolt nyílirányú nyomás hatására a (3) rúgókat szétfeszítik. A 13., 14. ábrán a (19) ékről a (21) kar nyúlik lefelé, mely egy, a zártok fenéklapján átmenő (22) csappal bír, mely utóbbi a (23) résben eltolható és a (24) lemezre van erősítve. A (24) lemez eltolása által a (19) ék a közép felé mozgattatik, miáltal a (3) rúgókat szétfeszíti. A 15. ábrán az (1) zártok hengeres fala (18) gombokkal van ellátva, melyek közül két egymáshoz igen közel fekvő eltolható. Ezen két gombról a (21) karok nyúlnak be, melyek (3 3) rúgókra vannak erősítve. A (18) gombok széttolása által a (4) kulcs szabaddá tétetik. A 16. ábrán a zártok födőlapja középpontja körül forgatható és függélyes (25) peczkeket hord, melyek a (3) rúgókra fekszenek, a födőlap forgatása által a rúgók szétfeszíttetnek. ! SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztonsági zár kabátlopások megakadályozására, jellemezve az (5) beszögeléssel és domború véggel ellátott, az (1) zártokba bedugandó, a kabátra erősített (16) lánczon lógó (4) dugaszoló kulcs által, mely körül két rugalmas (13) emelő jól legömbölyített pofái illeszkednek, mely kulcs továbbá az (5) beszögelésnél a két (3 3) akasztórúgó által fogva tartatik és a tetszőleges alakú (7) horonnyal van ellátva, melyben a (8) válaszlemez (9) nyúlványa mozog, miközben a (4) kulcs sülyesztése által ez a kétkarú (10) emelőbe ütközik, melynek (10b) karja a (12) egykarú emelőbe akadhat, mely utóbbi