20566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reliefek előállítására

V Megjelent 1901. évi február hó 27-én. MAGY SZABADALMI KIíi HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20566. szmn. IX/e. OSZTÁLY. Eljárás reliefek előállítására. plastographische gesellschaft pietzneb & c° czég bécsben. A szabadalom bejelentésének napja 1900 szeptember hó 22-ike. Tudvalevő dolog, hogy a chromozott gelatin, ha ezt negatív vagy pozitív alatt megvilágítjuk és alkalmas módon, pl. vízben való duzzasztás által fejlesztjük, lapos reliefeket szolgáltat. Az ily módon elért eredmények azonban nem eléggé kielégítők és ez az oka annak, hogy az eljárás, kivéve a nyomdai sokszorosítást, a gyakorlatban alig lel alkalmazást. Első sorban a chromgelatin csekély érzékenysége okozza ezt a hátrányt, minthogy a fényérző réteg a hosszas másolásnál, különösen nedves, borús időjárásnál nedvességet szív föl és ennek következtében nemcsak a földuzzasztásnál nagyon lapos, moduláczió nélküli rajz keletkezik, hanem a réteg is majdnem teljesen érzéketlenné válhatik. A réteg eme elváltozása meggátolja, hogy biztosan dolgozhassunk. Igaz ugyan, hogy Pretsch (az 1854. évi 2373. sz. angol szabadalmában) már jelezte, hogy ezüst-nitrát, esetleg bromid hozzáadásával az eljárás rövidíthető, de még ezen eljárás segélyével is csak igen lapos és csupán galvanoplasztikus másolásnál nyomtatásra alkalmas lemezeket állíthatunk elő. Sokszoros kísérletek igazolták azonban, hogy a Pretsch-féle eljárás módosításával a réteg érzékenységét rendkívül (az eredeti tiz-húszszorosára) lehet fokozni, egyúttal pedig sokkal jobban modelált és magasabb reliefeket előállítani. Ebből a czélból csak az szükséges, hogy az ezüst-nitrátot, esetleg bromkálit vagy jódkészítményeket tartalmazó chromgelatint alkohol hozzáadásával hosszabb ideig hevítsük és azután gyorsan lehűtsük. A nagy érzékenység okozta lényeges technikai előnyök első sorban abban rejlenek, hogy a megvilágítás időtartama lényegesen csökkenthető, továbbá, hogy mozdulatlan, mesterséges fényforrást is lehet alkalmazni, mikor a kép élessége és moduláltsága jóval nagyobb, mintha a napfénynél másolunk, mert a napsugarak beesési szöge folyton változván, a model vonalai kiszélesednek, mi pontos munkánál igen zavaróan hathat. Lehet ebben az esetben pl. elektromos fényt, magnéziumi fényt, sőt gázlángot vagy Röntgen-sugarakat a megvilágításra használni. Továbbá, ha a megvilágítást zárt, egyenletes hőmérsékletű helyiségben végezzük, a réteg nedvességet sem szívhat, vagy legalább nem szívhat oly mértékben, hogy