20547. lajstromszámú szabadalom • Rostélypálcza

ban egyik végétől a másikig nyúló (a3) horonnyal van ellátva. Az (al al) oldaldarabokkal több (b) keresztborda van egy da" rabból öntve. A bordák fölső éle ugyanúgy van alakítva, mint az (all all) végdaraboké és ezekkel egy föliiletbe esik. A rajz 2. ábrájából kitűnik, hogy mindegyik végdarab és a keresztbordák fölső élei kon. vexek. A (b) bordák és az (all all) végdarabok közepén a (e) horony fut, ennek mindegyik oldalán (d) hornyok vannak, melyek a (c) hornyok és az (a3 a3) hornyok között fekszenek. A rajzokból továbbá az is kitűnik, hogy az (all all) végdarabok és a (b) keresztbordák az (al al) oldaldarabokon túlérnek és hogy az (e) hornyok az (all all) végdarabok (a5) toldatainak és a (b) keresztbordák fölső éle fölött a rostélypáleza egyik végétől annak másik végéig nyúlnak. A keresztbordák alul kúposak, úgy hogy a közöttük lévő (bl) tér alul nagyobb mint fölül, tehát a rostélypálczák között a tűzhöz erősebb légáram juthat. A (b) keresztbordák alsó oldala a keret oldalai között konkáv ív alakjában van kiképezve, hogy a levegő a rostélypálcza egyik végétől annak másik végéig szabadon átáramolhassák és a rostélypálczák teherbírása is növekedjék. Eme szerkezet következtében a tüzelőtérbe elég levegő juthat be, hogy lényegében véve tökéletes elégést létesítsen. Mindegyik (all) végdarab közepétől egy (f) csap nyúlik kifelé és az egyik (all) végdarabtól egy az alsó végén (gl) furattal ellátott (g) kar nyúlik le. A 3. és 4. ábrán a keret, a csapok és a kar egy darabban vannak öntve. Annak következtében, hogy a rostélypálczák fölűletén hosszanti hornyok vannak alkalmazva, gondoskodva van arról, hogy a különböző légáramok, mielőtt azok a tüzelőanyagot érnék, egyesülhessenek. Az 5. és 6. ábrán látható rostélypálcza egy derékszögű négyszögalakú (a) keretből és számos, a kerettől függetlenül alkalmazott (b) keresztbordából áll, melyek levehetők és a keret (al al) oldalain vannak fölszerelve, továbbá az (f) csapokból, melyek az (a) keret középrészével egy darabból ké szülnek. A (b) keresztbordák alsó élein két-két symmetrikusan alkalmazott (dl 1) kivágás van alkalmazva, melyek szélessége az (al al) oldalak vastagságának felel meg. A két (dl 1) kivágásnak egymástól való távolsága az (a) keret (al al) oldalainak egymástól való távolságával egyenlő, úgy hogy ha a keresztbordákat elhelyeztük, az (al al) oldalak a (dll) kivágásokba lépjenek. Az (al al) oldalak fölső élükön egy-egy (d3) kivágással vannak ellátva, melyek egymástól egyenletes távolságban vannak alkalmazva. A (d3) kivágások szélessége a (b) keresztbordák vastagságának felel meg és ha a rostélyt összeállítjuk, eme keresztbordákat befogadják. A (d3) kivágások oldalfalai a (b) bordákat veszik körül,míg a (dll) kivágások oldalfalai a keret (al al) oldalainak két fölíiletére fekszenek. Ily módon a (b) keresztbordák levehetően vannak az (al al) oldalakon megerősítve. A (dll d3) kivágások olyan mélyek, hogy ha a keresztbordák a keretben el vannak helyezve, fölső éleik körülbelül ugyanabban a síkban fekszenek, mint az (al al) oldalak fölső élei. Az (al al) oldalaknak két szomszédos (b) keresztborda között fekvő része szükség esetén konkáv alakban ki lehet vájva, hogy a levegő a keresztbordák oldalai között szabadon bejuthasson. Mindegyik (b) borda alsó éle az (a) keret (al al) oldalai között konkáv alakban ki van vágva, hogy a légáramok a rostélypálczák alatt szabadon bejuthassanak és a keresztbordák teherbíróbbakká váljanak. Az 5. és 6. ábrán látható rostély (b) keresztbordáinak és (a) keretének fölső élei, úgy mint a 2., 3. és 4. ábrán látható, (b) keresztbordák és (a) kerethornyokkal vannak ellátva. A keret oldalainak és végdarabjainak különleges ív alakja és a keresztbordák ívalakú kivágásai következtében a rostélypálcza egyes részeinek az azon nyugvó súly hatása alatt végbe menő behajlása lehetetlenné válik. Ennek következtében a ros-