20525. lajstromszámú szabadalom • Egyenes, tömör tűzmentes födém

két főtartó között fekvő födémsáv közepén van, és a törésnek növekvő egyenletes megterhelés esetén a födémsáv közepén kell bekövetkeznie, addig a jelen födémszerkezetnél egészen máskép áll az eset; itt a szerkezeti 'tagok maximális igénybevétele minden egyes, a födémsávban a kereszttartók által széttagolt mezőnek közepén lép föl és a födém igénybevétele a fő- és kereszttartók irányában, azaz a mező széle felé csökken. Egy ilyen mező igénybevétele tehát egy köröskörül befalazott és egyenletesen megterhelt lap igénybevételének felel meg. A jelen szerkezet tehát a Kleineféle és a Sünnermann-féle födémekhez semminemű hasonlatossággal nem bír, minthogy a jelen födémnek a törésig folytatott megterhelési próbákkal beigazolt igen tetemes hordképessége egészen más műszaki eszközökkel és oly erőknek (csavaróerőknek, nyíróerőknek) kifejtésével van elérve, melyek ama szerkezeteknél egyáltalán nem jönnek tekintetbe. A 6406. sz. angol szabadalommal a jelen szerkezet csak abban egyezik, hogy annak a főtartókra merőleges hézagtöltőtestek, éppúgy, mint a jelen szerkezet hézagtöltőtestei, egy függélyes (gerincz)-bordából és egy vagy több harántbordából állanak, de egyéb alakítására nézve az jelen szerkezettől teljesen különböző; mert a jelen szerkezetnél a főtartókkal párhuzamos hézagtöltőtestek is teljesen azonos módon vannak alkotva, mint a főtartókra merőleges hézagtöltőtestek és ezen a főtartókkal párhuzamos hézagtöltőtestekben rejlő tetemes hordképesség azáltal van teljesen kihasználva, hogy azok rövid távolságokra (0,80-tól 2,0 m.-ig) a kereszttartókon hasonlóképen nyernek szilárd támaszpontokat, mint a főtartókra merőlegesen hézagtöltőtestek a főtartók harántbordáin. Ez által az egész rendszernek igen szilárd kimerítését és az egyes födémmezőknek teljesen egyenletes illesztését nyerjük oly módon, hogy minden bármily irányú lépésnél oly hézagtöltőtesteket metszünk át, melyek egy függélyes bordából és egy vagy több harántbordákból állanak, mely utóbbiak a kövek hornyaiba illeszkednek; az egyes kövek ez által a vakolatban igen szilárd ágyazást nyernek és egy követ sem lehet a födémmezőből kiszedni anélkül, hogy a hézagtöltőtestek mind a négy oldalon szét ne romboltassanak és a harántbordák a függélyes bordákról le ne nyírassanak. A vízszintesen, vagy ferdén fekvő egyenes, tömör födémek arra szolgálnak, hogy a vastartók közé fogott boltozott födémeket, fagerenda-födémeket és egyéb födémszerkezeteket, fából készült tetőfölületeket, lépcsőlapokat és efféléket pótolják különösen lakó- és gazdasági épületekben, raktárhelyiségekben stb., mely czélra azok könnyűségük, csekély szerkezeti magasságuk, tetemes hordképességük és könnyű előállíthatóságuknál fogva kitűnően alkalmasak. A találmány a mellékelt rajzon egyes gyakorlati kiviteli példákban van föltüntetve. Mint az a főtartókra merőleges metszeteket ábrázoló 1., 3. és 5. ábrákból, valamint a főtartókkal párhuzamosan metszeteket föltüntető 2., 4. és 6. ábrákból kitűnik, a födém külön e czélra alakított, likacsosan égetett parallelepipedikus (a a) kövekből van alkotva, melynek négy oldalfölületén egy vagy több (bb) horony van kivájva (7., 8. és 9. ábra). Ezen kövek (d d) vashossztartók és ezeken nyugvó, külön e czélra hengerelt (c c) kereszttartók között egy a tartók alatt elrendezett (e) burkolaton akként vannak nagyobb mezőkké összeállítva, hogy hornyaik a kövek függélyes oldalain fekszenek és hogy az egyes mezők szélén fekvő kövek egyrészt a (d d) hossztartók bordái közé nyúlnak, másrészt a keresztalakú (c c) haránttartók által hordatnak, melyek két szomszédos mező közötti hézagba vannak behelyezve és a (d d) hossztartók alsó bordáin nyugosznak. Vízszintesen fekvő födémek esetén a köveket rendesen egy a burkolaton fekvő papiralátéten nyugvó habarcsrétegbe helyezzük el nyilt hézagokkal és a hézagokat azután hígfolyós czementhabarccsal öntjük ki. A köveket azonban pépes habarccsal is falazhatjuk ki, csakhogy ezt oly módon kell