20525. lajstromszámú szabadalom • Egyenes, tömör tűzmentes födém
_ Megjelent 1ÜOO. évi február lió 23-án. MAGY. g|| KIR. szabadalmi j||kh hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 20525. szám. VlII/a. OSZTÁLY. Egyenes, tömör, tűzmentes födém. pitsch lucián királyi építési tanácsos wanzlebenben. A szabadalom bejelentésének napja 1900 augusztus hó 30-ika A jeien találmány tárgyát képező egye- | nes, tömör, tűzmentes födémek lényegükben az álta vannak jellemezve, hogy a közönséges fagerendás födémeknél használt fagerendák helyett vasgerendák vannak alkalmazva, melyek közé mind a négy oldalfölületükön hornyokkal ellátott és likacsosan égetett kövekből képezett, a vastartók övlemer ;én nyugvó egyenes födémrészek vanna!: befogva, melyekbe nagyobb távolságokban (körülbelül 0,60—2,0 m) a főtartók övlemezein, vagy szárnyain nyugvó kereszttartók vannak helyezve, melyek oly alakk: i bírnak, hogy az általuk képezett födém-mezők a kereszttartók harántbordáin nyugszanak és melyek akkora hordképességgel bírnak, hogy a mezőkről rájuk átvitt megterhelést, valamint annak önsúlyát behajlás nélkül hordani képesek, tehát a vasnál szokásos biztonsági fokkal bírnak, míg a födémmezők legföljebb akkorára készülnek, hogy a reájuk eső megterhelést, valamint az önsúlyukat biztonsággal hordani képesek legyenek. Míg a Kleine-féle födémnél, valamint a 640. sz. angol szabadalom tárgyát képező födémnél élükre illetve lapjukra állított szalagvasak vannak a főtartókra merőlegesen álló hézagokba fektetve, a Sünnermannj féle födémnél pedig oldalt körtealakú dudorodásokkal ellátott laposvasak minden harmadik hézagba vannak élükre állítva elhelyezve, mely vasbetétek kihajlás, illetve szakadás nélkül nem lévén képesek a reájuk eső terhet egymagukban hordani" egyedül arra szolgálnak, hogy az illető egyes hézagtöltőrészek hordképességet növeljék és ezekkel együtt a szükségelt hordképességet eredményezzék, addig a jelen födémek egyáltalán nem kapnak oly vasbetéteket, melyek közvetlenül az egyes hézagtöltőtestek erősítésére szolgálnának. Míg továbbá a fönt említett, valamint más hasonló építőkövekből és habarcsból képezett födémeknél a vasbetétek teljesen függetlenül a főtartók távolságától mindig egyenlő távolságokban helyeztetnek el és ennélfogva minden fesztávolságra ugyanazon sémát mutatnak, addig a jelen szerkezetnél a kereszttartók távolsága egészen különböző és a főtartók egymástóli távolságával változik és azonkívül a födémek vastagságától, valamint a hordandó tehertől függ. Míg továbbá a többi fönt említett szerkezeteknél, melyek egy bizonyos séma szerint elrendezett vasbetétrendszerekkel vannak képezve, az egyes szerkezeti tagok (födémrészek) legnagyobb igénybevétele a
