20498. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas nyomófelület nyomdagépekhez

hogy <i (2) bádog minden irányban kitérhessen. Ez a kiviteli módozat különösen sík nyomófölületek esetében alkalmazható előnyösen, míg hengeres nyomófölületeknél az előbbi kiviteli módozat a legczélszerűbb; a nyomófölületek oly módon helyeztetnek el, hogy az (1) elemek, ha hengeres alapon van a fölület alkalmazva, — körülbelül a kerület irányában fussanak, vagy — ha sík alapon alkalmaztatnak, a hengeres nyomtatóföliilet mozgásirányával szöget képezzenek. (2. ábra.) Annak az oka, hogy az általunk legczélszerűbbnek tartott kiviteli módozat mért alkalmas különösen oly sajtóknál, melyek egyik tagja hengeres, a következő: A nyomó és nyomtató fölületek pályája ekkor eme jelzett elemeket hegyes szög alatt éri és a lemez a hasítékok lépcsős elrendezése következtében ily vonal mentén mindig megnyújtható, mint azt föntebb jeleztük. Ha tehát az ily vonalra több ponton hat nyomás, az nem hajlik be, mintha nem volna megnyújtható, míg egy kemény, föl nem hasított, rugalmas anyagból készült lemez ily esetben könnyen eltörnék és elgörbülne. Más oka az, hogy a nevezett fölületek mozgásuknál csupa egymástól függetlenül behajló pontban vagy kis fölíiletben érintkeznek, tehát a nyomófölület a nyomtatófölület egyenetlenségeihez jól hozzásimul. Bár a mondottakban föltételeztük, hogy a (2) lemez fémből készül, azt czelluloidból vagy más anyagból is lehet előállítani, de legczélszerűbb, ha bronzból vagy aczélból készítjük, mert úgy találtuk, hogy minél keményebb az anyag, mellyel a papirt a nyomtató fölületre nyomjuk, annál tökéletesebb munkát végezhetünk. A nyomófölület (2) alapja gyanánt legczélszerűbben lágy gummiréteget lehet használni, de lehet a 3., 4., 5. és 6. ábrán látható fémréteget is alkalmazni. Eme rétegek közül a 3. és 5. ábrán látható réteg a (2) lemezhez hasonló módon vau fölhasítva és alacsony hullámokkal vagy görbületekkel ellátva, míg a 4. és 6. ábrán látható réteg rugalmasságát a (11) fogak létesítik, melyek a (12) lemezből kissé ki vannak hajlítva. Mint az a rajzokból kitűnik, az (1) elemek vagy keskenyek és hosszúak, mint a 7. ábrán látható, vagy szélesek és rövidek, mint azt a 9. ábrán ábrázoltuk és bár egymással mindig párhúzamosak, a (2) lemez oldaléleivel szöget képeznek. Ennek oka az, hogy a nyomtatófölület elemei, — tehát az ezek között lévő közök is, — a nyomófölület éleivel párhúzamosak, ha tehát a (3) hasítékok is párhúzamosak volnának, könnyen megeshetnék, hogy a nyomtatófölület elemeinek éle a hasítékok élével esnék össze és hogy ennek következtében a papir megsérülne vagy a munka más tekintetben válnék hiányossá. Minthogy azonban a nyomófölület elemei igen keskenyek és — mint azt leírtuk — szöget képeznek, világos, hogy a nyomtatófölület elemeit soha sem födhetik. Más szóval soha sem fordulhat elő, hogy a nj'omófölület egy és ugyanaz az eleme födje csak a nyomtató föliiletnek egy és ugyanazt az elemét, a nyomófölület bármely részével érintkezzék is ez, tehát a nyomófölület elemei mindig érintkeznek a nyomtatófölület elemeivel, bárhogy legyenek is az utóbbiak elrendezve. A (3) hasítékok hosszabbak is lehetnek, úgy hogy a (2) lemez egyik szélétől annak másik széléig érjenek, de az ily szerkezet nem oly czélszerű, mint a föntebb leírt, főleg azért, mert az utóbbi alakját mindig megtartja és gyorsan veszi föl a nyomásnak megfelelő alakot vagy az eredeti alakját, a nélkül, hogy az elemei helytelen helyzetbe juthatnának. SZABADALMI IGÉNYEK, 1. Rugalmas nyomófölület nyomdagépekhez, mely számos kemény, keskeny és hajlékony elemből áll és egy folytonos, egymástól függetlenül behajló csíkokból álló fölületet képez, oly czélból, hogy a nyomtatófölület egyenetlenségeinek megfelelően behajolhasson és az alul alkalmazott rugalmas réteg által a nyom-