20451. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fölhúzószerkezet

— 2 — (zl) peczkéhez erősített (z) rúgó által tartatik folytonos kapcsolásban a (V) kerékkel; a (G) kerék (3. ábra) a (bl) tengelyre ékelt (L) fogaskereket közvetlenül hajtja. Az (S) tengely (2. ábra) az (FI) és (F) lemezeken átjár és végén az elektromágneses motornak (A) fegyverzetét (1. ábra) hordja. Az órának és a fölhúzó szerkezetnek a főtengellyel kapcsolatos részei rendesen a berajzolt nyilak irányában forognak. A mint az 1. és 2. ábrákból látható, a fölhúzó szerkezet motorja egy elektromágneses mótor, mely a (P) vasmagból és az (e) és (b) csavaros sarkszorítókkal ellátott (M) gerjesztő csévébőláll. Az (A) fegyverzet az előnyösen szintén vasból készült, meghajlított (W) és (Wl) szárnyakkal van ellátva. A szigetelő anyagból készült (T) tömbre egyrészt az (a) és (b) szorítók segélyével íaz (I) aczél- vagy vasrúgó, másrészt a ,(c) és (d) csavarok segélyével az (II) |kontaktuslemez van szerelve. A szigetelt (

ányagból készült másik (TI) tömb az (e) sarkszorítót hordja, mely az (X) tápvezetékkel van összekötve, míg az (Y) tápvezeték a (H) szorító csavarral van összekapcsolva. Az elektromágnesnek (P) vasmagja (2. ábra) (Q) csavarok segélyével van a nem mágneses anyagból készült (F) lemezhez erősítve. Az (A) fegyverzetnek (Wl) szárnya (1. ábra) a (D) kontaktusrésszel van ellátva, mely a hajlítható (II) lemeznek (Cl) kontaktusával érintkezhetik. Az (I) rúgó a (C) kontaktussal ellátott vékony (B) rúgót hordja. I Az (N) szigetelő tömbök megakadályozzák az (I) rúgónak a (P) vasmaggal való érintkezését. Az (E) rúgó (2. ábra) normálisan az (A) fegyverzetet az 1. ábrában föltüntetett nyíl irányában kényszeríti forogni. Mihelyt a (D) kontaktusrész a (Cl) kontaktussal érintkezik, az (M) cséve az (X Y) tápvezetékekbe kapcsoltatik, mivel az áram az (X) tápvezetékből az (e) sarkszorítón és az (M) csévén át a (b) szorító csavarhoz, innen pedig az (R) ellenálláson, ,a (d) csavaron, az (II) lemezen, a (Cl.) és (D) i kontaktusokon, a (Wl) szárnyon, az (A) fegyverzeten, ennek (S) tengelyén át az (F) lemezbe és a (H) szorító csavaron át az (Y) tápvezetékbe folyik. Az (R) ellenállás azért van elrendezve, hogy a (Cl D) kontaktusok érintkezésénél az áram erőssége gyöngíttessék. Az áramkörnek a (Cl D) kontaktusok által az (M) csévén keresztül való zárása után a mágnesmag gerjesztetvén, ez magához vonzza az (I) rúgót, úgy hogy a (C) és (W) részek kontaktust létesítenek és az (R) ellenállást rövidre zárják. Ezen elrendezés következtében az első kontaktus létesítésekor a mágnesmag nem gerjesztetik annyira, hogy az fegyverzetét vonzhassa, míg a második kontaktus létesítésénél ez bekövetkezik. A (W) szárny hossza akként van méretezve, hogy a (C) kontaktusnak azzal való érintkezése addig ne szakíttassék félbe, míg az (A) fegyverzet maximális kilengésének végéhez (a szakadozott vonalakkal föltüntetett álláshoz) közel nem ért, minek megtörténte után a fegyverzet még addig leng ki, míg annak eleven ereje az (E) rúgó (2. ábra) fölhúzása révén ki nem merül. A (Cl D) kontaktusok (1. ábra) már az (A) fegyverzet kilengésének első szakasza alatt távolíttatnak el egymástól, de minthogy a (C) és (W) részek még továbbra is föntartják az érintkezést, a (Cl) és (D) részek között szikrázás nem áll be, másrészt, midőn a (C) és (W) részek elhagyják egymást, számba jövő szikrázás a (C) ! kontaktus gyorsulása következtében szintén el van kerülve. Habár a szerkezet kondenzátor nélkül is jól működik, mégis ajánlatos, az (M) csövével a (K) kondenzátort párhuzamosan kapcsolni, miáltal a (C) és (W) részek között a szikrázást majdnem teljesen beszüntetjük; ezenkívül a kondenzátorral alkalmas nagyságú (Rl) ellenállást kapcsolunk össze sorosan, mely a túlságos töltést akadályozza meg. Ezen elrendezés következtében a részek cziklikus mozgást végeznek és az összes kontaktusok egymáson súrlódva, kölcsönö-