20415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sűrített levegő tovább vezetésére

- 3 a környező víz köti le. Mikor a (K2) dugattyú elmozdulásának háromnegyed részét befejezte és a (b2) pontot elérte, a (H4) csapot nyitjuk, A (C2) hengerben lévő levegő eredeti térfogatának egy negyed részére megsűríttetett és nyomása 16 atm. = a dugattyú további lefelé mozgásánál az (r-í) csőbe illetőleg a (W) légüstbe hajtatik, melyben állandóan 16 atm. nyomás uralkodik és mely a nagynyomású vezetékkel áll kapcsolathan. Az ekkor föllépő quantitatív munkaviszonyok a 2 és 3. ábrán látható diagrammokból tűnnek ki. A 2. ábra a kisnyomású henger munkadiagrammját ábrázolja. Az (a c) vonal a 4 atm.-nak megfelelő vonal, mely nyomás alatt hat a levegő a dugattyúra ennek fölfelé mozgása kezdetén. Az (a—b) vonal az 1 atm. nyomásnak megfelelő nyomás, melylyel a légköri levegő fölülről hat ugyanerre a dugattyúra. A (b c) különbség tehát az eredő nyomásnak felel meg. Ha ezt a nyomást a dugattyú keresztmetszetével szorozzuk, a (Pl) dugattyúrúdra ható nyomás függélyes összetevőjét kapjuk, mely (b c)-vel jelezhető. Az (a g) vonal jelzi egy teljes löket hosszát. Ekkor (a x = 1

/i

a g) tehát a dugattyúlöket első negyedét jelzi, vagyis (x) azt az időpontot, melyben a (H2) csapot elzárjuk. Eddig az időpontig a hajtórúd a (b c d e) munkaterületnek megfelelő munkát vitte át a lendítőkerékre. Ezután a levegő a hengerben expandálódik, míg a nyomás 1 atm.-ra nem sülyed, a (d f) görbe ordinátái pedig (ha (a g) az abszczissza tengely) a hengerben uralkodó pillanatnyi nyomásokkal arányosak. Minthogy a külső ellennyomás mindig ugyanaz, a (d e f) munkaterület jelzi az ez alatt a lendítőkerékre átvitt munkát. A gáz az (x d f g) munkát a belső energiája árán végzi, ós a hengert körülvevő vízből annyi hőt von el, amennyi az (x d f g) munkával aequivalens. A lendítőkerék tehát a kisnyomású hengerből a dugattyú fölfelé mozgása közben munkát vesz; föl, mely a (b e f d c) terület által ábrázolható. A dugattyú lefelé mozgásánál a (Hl) csap nyitva van, tehát a (Cl) hengerben lévő 1 atm. nyomású levegő az (rl) csövön a külső levegővel közlekedik. Ezért a dugattyú alsó fölűletére ható nyomás 1 atm.. az eredő nyomás pedig zérus, vagyis a lendítőkerék sem vesz föl, sem munkát nem ad le. A nagynyomású henger munkaviszonyai a 3. ábrából tűnnek ki. Minthogy eme henger dugattyújának területe a kisnyomású henger dugattyújának területének csak egy negyedrésze, a hajtórúdra is csak egy negyed akkora nyomást hat, mint előbb. A 4 atm. nyomásnak (s t) ismét fölülről ható 1 atm. nyomás áll ellen és a hajtórúd által kifejtett nyomás a (t i) vonal által jelezhető. A (H3) csap a dugattyú fölfelé mozgásának egész ideje alatt nyitva van, ezért a lendítőkerékre a (t i k u) munkaterületnek megfelelő munka vitetik át. Most a (H3) csap záratik el és a levegő addig sűríttetik, míg a dugattyú löketének háromnegyed részét meg nem tette, vagy míg a levegő térfogata izothermikus kompresszió által 4 egységről 1 egységre nem kisebbíttetett. A végzendő munkát az (1 y r p q) terület jelzi. Ebből a légköri nyomás a (v 1 y z) munkát végzi, a (q v z p) maradékot a lendítőkerék adja. Ekkor a (q 1 y p) munkaterületnek aequivalens mennyiségű hő válik szabaddá, mely a hengert körülvevő vízbe megy. Ha a (H4) csap kinyittatott, a hengerben a nyomás állandóan 16 atm. marad, a munkát tehát a (p y m o) derékszögű négyszög jelzi, miközben a külső légnyomás ismét a (z y m w) munkát végzi, míg a többit a lendítőkerék szolgáltatja. A nagynyomású henger dugattyúja tehát a fölfelé mozgása közben a (t i k u) munkát viszi át a lendítő-kerékre, lefelé mozgásánál ellenben a (v w o p q) munkát veszi attól át, minthogy pedig (t i k u = q v w n) a nagynyomású henger csak a (q n o p) munkát veszi a lendítőkerékről. De mert (q n o p) (3. ábra) és (bed f) (2. ábra) összeillő, a lendítő kerék egy teljes fordulat alatt (a súrlódási veszteségektől eltekintve) munkát nem végez. Ép úgy a (q 1 y p) és (x d f g) fölület