20414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálicyanidok és alkáliferrocyanidok előállítására

tatása azonban csak akkor történik, midőn tartalmának hőmérséklete körülbelül 700° C-ra emelkedett. A mi az adagolást illeti, úgy a kezelési arányokat akként választjuk, hogy a tömeg vörösizzásnál össze ne süljön. Szulfid esetén körülbelül egyenlő részekben alkalmazhatunk szulfidot és szenet; ha pedig kénmájból indulunk ki, úgy 120 rész tiszta kálium- ! karbonátra körülbelül 120—140 rész faszén és 24 rész kén adagolása jó keverési arányt ad. De mindkét esetben a faszén mennyiségét csökkenthetjük is. Ha nátronsókkal dolgozunk, úgy ezen arányokat az aequiva- ; lensszámoknak megfelelőleg megváltoztatjuk. Káli- és nátronvegyületek keverékei is alkalmazhatók. Az ammoniákot az ismert módszerek bármelyike szerint állíthatjuk elő; komprimált ammoniákot is alkalmazhatunk. A gáznak nem kell tisztának lennie és egj'éb illó ammoniákvegyületeket is tartalmazhat, vagy szénoxyddal, hydrogénnel, szénhydrogénekkel, vagy egyéb nem oxydáló gázokkal is lehet keverve. A gáz a retortákon közönséges nyomás alatt, vagy annál nagyobb) vagy kisebb nyomás alatt járhatja át. A reakczió termékét már magukban retortákban finoman elosztott vas, vagy alkalmas vasvegyületek hozzáadása által akár a reakczió elején, akár végén a ferroczianidok előállítására közvetlenül előállíthatjuk. Előnyösebb azonban, ha ferroczianidvegyületekre is dolgozunk, az alkáliczianidnak ezen utóbbiakká való átváltoztatását a retortákon kívül eszközölni. A föltaláló tehát előnybe helyezi a lényegesen alkáliczianidból és szénből álló reakczióterméknek légelzárás mellett való kihútését és azután eszközölt rendszeres kilúgozását. A lúgból azután ismert eljárások szerint akár alkáliczianidot, mint ilyet, akár alkalmas ferrovegyületekkel való kezelés után alkáliferroczianidot választhatunk ki, mire az anyalúgok vákuumban vagy egyéb úton való lepárolás után a főkamatba visszakerülnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás alkáliczianidok előállítására, jellemezve azáltal, hogy ammoniakot gázalakban, vagy ammoniakot keverve illó, nem oxydáló ammoniákvegyületekkel, esetleg szénoxyddal, hydrogénnel, szénhydrogénekkel, vagy egyéb nem oxydáló gázokkal szennyezve, széneny, alkáliszulfid, kénmáj, vagy ezeket képező anyagoknak keverékére vörösizzásnál engedjük hatni. 2. Az 1. pontban védett eljárás, jellemezve azáltal, hogy a reakcziókeverékhez akár a reakczió elején, akár a végén finoman elosztott alakban, vagy alkalmas vasvegjiiletek alakjában vasat adagolunk, a képződött czianidoknak ferroczianidokká való átalakítása czéljából. PAUAŐ RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMOÁJA BU0APE6T&f*