20399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás silicium vegyületek előállítására
anyagokat előzetesen igen finoman porrá őrölve és jól összekeverve az elektromos kemenczébe adagoljuk, melyen szokásos szerkezeteksegélyével áramot vezetünk keresztül. A szén a keverék oxygénjével szénmonoxydot képez, míg a bárium a szilieziuinmal bariumszilicziddé egyesül, mely a kemencze alján összegyűl, a honnan megmerevedés után szokásos módon eltávolítjuk. A mi az ezen reakczió utján, vagyis az elektromos kemencze hőjének behatása mellett alaki-földfémvegyületekből és kovasavból szén segélyével redukált sziliczideket, nevezetesen a CaSi2 , BaSi2 és SrSi2 illeti, úgy ezek az alaki-földfémkarbidokhoz hasonló vegyületeket alkotnak. Ezek fehér vagy kékesfehér szinűek, fémes külsővel bírnak és némileg aluminiumsziliczid és szilikátra emlékeztetnek; továbbá határozottan kristályos törési fölületet mutatnak^ mely hasonló az öntött zink törési fölületéhez, de kisebb kristályokat mutat töl. Ezen sziliezidek szabad levegőn lassan, meleg behatására gyorsabban oxydálódnak és ezáltal szilicziumdioxydot és alaki-földfémoxydokat képeznek. A karbidekhez hasonlóan vízben fölbomlanak, csakhogy aczetylén helyett tiszta hydrogént szolgáltatnak, mely robbanás nélkül fejlődik. A reakczió ez esetben a következő: 1. CaSi2 + 6H2 0 = Ca (OH)2 + 2SiOa + 10H; 2. BaSi2 + 6H2 0 = Ba (OH)2 + 2SiOa -j- 10H ; 3. «rSi2 + 6H2 0 = Sr (OH), -f 2Si02 + 10H. A kalcziumsziliczid hideg vízben lassan, meleg vízben ellenben gyorsabban oldódik; a baryumsziiiczid úgy hideg, mint meleg vízben egyaránt gyorsan bomlik föl. A stroncziumsziliezid a vízben gyorsabban oldódik, mint a kalcziumsziliczid, de nem oly gyorsan, mint a baryumsziiiczid. Az 1., 2. és 3. alatti képletekre vonatkozólag megjegyezzük, hogy mindezen vegyületek nagy mennyiségű hydrogént fejlesztenek, így pl: 454 g. CaSia 47 g. vagyis 530 1. hydrogént 454 « BaSi2 23 « « 259 1. « 454 « SrSi2 31 « « 349 1. « szolgáltatnak 0°C. és 760 mm. légnyomás mellett. Hydrogénfejlesztők gyanánt ezen vegyüle| tek gázgépek, főleg automobil gázgépei táplálására szolgáló hydrogénnek vízből való előállítására alkalmazhatók annyival is inkább, mivel hydrogént gyakorlatilag tisztán nyerjük, melynek elégetése a motorban sem kel: lemetlen szaggal, sem füsttel nincsen egybe-i kötve. Ezen sziliezidek híg savakban igen gyor| san bomlanak föl, így pl. a baryumsziiiczid | több-kevesebb szabad hydrogénnel kevert ; úgynevezett szilikomethánt, vagy szilicziumhydridet szolgáltat; emellett a reakczió hasonló a magnéziumsziliczidnek híg sósavval való kezelésénél föllépő reakezióhoz. A kalcziumsziliczid azonban akár híg oxysavakkal, akár híg hy drogénsavakkal kezelve, teljesen eltérő módon reagál, a mennyiben egy Si2 H2 vegyületet eredményez, melyet az aczetylénhez, C2 H2 -hez való analógia folytán szilikoaczetylénnek nevezzünk el, any. nyival is inkább, mivel az a szilikomethánj hoz (szilicziumhydridhez, SiH4 -hez) ép oly viszonyban áll, mint az aczetylén a methánj hoz, CHj-hez. A jelen találmány tárgyát képező eljárás ezen új vegyületnek kalcziumsziliczid és valamely híg sav pl. sósav segélyével való előállítására is vonatkozik, a mikor is a reakczió a következő képlet szerint történik: CaSi3 -f 2HC1 = CaCl2 + Si2 H2 . A stroncziumsziliczid hasoiüó módon, bár kisebb mennyiségben és igen finoman elosztott állapotban egy hasonló srtukturáju vegyületet szolgáltat. A szilikoaczetylén egy sárga, kristályos vegyület, melynek képlete Si2 H2 és mely ugyanazon reláczioban van az SiH4 vegyülethez, mint a milyen reláczioban áll a C2 H2 a CH4 -liez. Az Hi2 Ha vegyület azonban teljesen eltér az Ogier : által az SiH4 vegyületnek villanybontása révén nyert SiH3 vegyülettől, mely nem ál-i landó és rázkódásnál fölrobban, míg az Sia H2 vegyület állandó és közönséges hőmérséknél nem robban föl. Ha az Si2 H2 vegyületet 2O°/0 -os marószódával vagy hamúzsirral kezeljük, akkor a : következő egyenlet szerint hydrogén fejlődik: ! Si? H3 + 4 Na OH -j- 2Ha O — 2Naa SiOs + 10H.
