20370. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken
« — nem a sorok irányában haladó jelelemek, illetve zárt vonalak fordulnak elő, akkor az egyes jelelemeket két egymással szöget képező komponensre bontjuk és ezen egyes elemek komponensei jellegének megfelelő külön árainimpulzusok küldéséről gondoskodunk. Ezen esetben tehát két hasonló szerkezetű jeladóra van szükségünk, melyek közül mindegyik egy-egy komponens jellegének megfelelő áramimpulzusok küldésére alkalmas. A mellékelt rajz 6. ábrájában egy latin irott (a) betű van föltüntetve, a 7. ábrában pedig ezen betű írásjelelemeinek megfelelő komponensek jellegét ábrázoló vonal mutatja, hogy milyen áramimpulzusokat kell küldeni a jelvevő állomásra, míg a 8. ábra ezen irott latin (a) betűnek megfelelő perforácziót mutatja. A jelvevőállomás irókészűlékének elrendezése a jeladó imént leírt elrendezésének megfelelően olyan szerkezetű lesz, hogy az érkező áramimpulzusok külön-külön jutnak ugyan érvényre, azonban az egyes részek oly kölcsönös viszonyban vannak, hogy az általuk fölfogott komponensek együttesen egy eredő vonalban regisztráltatnak. Az 5. ábrában föltüntetett elrendezés ebben az esetben tehát annyiban változik meg (11. ábra), hogy a föladó állomáson két egymástól szigetelt (32 és 33) battéria, illetve battériarész és ezeknek különböző polaritású és feszültségű pontjaival összekötött (19 és 20) tárcsacsoportot alkalmazunk. Mindegyik tárcsacsoport fölött külön (21 és 22) kefék vannak elrendezve. Egyszerűség kedvéért az egymástól szigetelt tárcsacsoportok egy a közös (23) tengelyre szerelt dobban vannak egyesítve és a perforácziók is a közös (24) szalagon vannak elrendezve. Mindegyik kefétől külön vezeték vezet a jelvevö állomás (25), illetve (26) optikai telefonjához és innen a földön, egy közös visszavezető vezetéken vagy külön (27 és 28) visszavezető vezetékeken tér vissza az áram a megfelelő battériák (0) pontjához. A (30) fényforrásból kiinduló sugárnyaláb előbb az egyik (26) telefon tükrére, onnan a másik (25) telefon tükrére esik és innen a nyíl irányában továhaladó (31) fényérzékeny papírlapra reflektáltatik és ezen az egyes telefonok rezgéseit egy közös eredőben regisztrálja. Igen természetes, hogy az optikai telefonok tükreinek rezgési síkjai egymással oly szöget képeznek, mint a milyen szöget képez az a két komponens, melyre a küldendő írásjel egyes elemeit fölbontottuk. A 11. ábrában föltüntetett esetben a telefontükrök rezgési síkjai egymásra merőlegesek. A betűk lehetőleg tiszta és olvasható leírására természetesen szükséges, hogy az egyes irásjelelemek komponenseinek megfelelő áramimpulzusok között egy bizonyos fázisdifferenczia legyen, melyet egy bizonyos perforáczió mellett a jeladó keféinek állása szab meg és ezeknek állítása útján szabályozható. Hogy azonban a fázisdifferencziát a jelvevő állomáson is szabályozhassuk, az egyik vagy másik telefonnal parallel kapcsolt (41) kondenzátorok kapaczítását kellő mértékben módosítjuk vagy pedig a jelvevők elé szabályozható (35) önindukcziósvezetőket kapcsolunk be. Adott esetben azonban mindkét szabályozó eszközt együttesen is alkalmazhatjuk. A 9. ábra lehetőleg hű másolatban mutat két szót, melyek a 11. ábra szerint elrendezett készülékkel lettek irva, a 10. ábra pedig az ezen két szónak megfelelően perforált papir szalagot tünteti föl. A találmány az imént leírt foganatosítási alakjánál, melynek segélyével visszatérő, illetve zárt írásjel elemek is írhatók, a két jelvevő készülék akképen egyesíthető, hogy (optikai telefon alkalmazása esetén) a két telefon membránjai egyetlen egy tükörrel oly módon állanak összeköttetésben, hogy a tükör mozgásait mindegyik telefonmembrán külön-külön és együttesen befolyásolni képes. Ezen esetben természetesen a második tükör alkalmazása fölöslegessé válik. A 14., 15. és 16. ábrák a jelvevőnek egy ilyen kiviteli alakját mutatják és pedig a 14. ábra keresztmetszetben, a 15. ábra elölnézetben. A 16. ábra egy részletnek nézete. A két telefonmembrán (42, 42)-vel van jelezve. Ezek a (43, 43) rudacskák révén
