20359. lajstromszámú szabadalom • Újítások földalatti vezetékkel bíró elektormos vasutak áramvezető berendezésein
- 3 -ábra) a szigetelő anyagból készült két (21) lapból áll, melyek az előnyösen aczéiból készült vékonyabb (22) lemezekre vannak szerelve, melyek fölső végükön a (23) karokat (5. ábra) hordják. Ezen karok a (22) lemezekkel rézből vagy hasonló anyagból készült szögecsek segélyével vannak összekötve, úgy hogy ha az áramszedő ellenállásra talál, a szögecsek lenyíratván, az összeköttetés könnyen fölbontatik és ez által a kocsi megsérülése megakadályoztatik. A szögecsek akként vannak készítve, hogy azokat könnyen helyettesíthessük, a sérülést könnyen helyreállíthassuk és az áramszedőt eredeti állásába gyorsan visszaszerelhessük. A (24) kontaktusok előnyösen öntött vasból készülnek és a vízszintes, a (21) szigetelő lemezen csuklósan megerősített (26 27) karpárokra vannak szerelve és a (28) lemezrúgók (7. ábra) hatása alatt állanak, melyek a kontaktusokat a (17) vezetékekhez (1. ábra) szorítják. A (28) lemezrúgók (7. ábraj egyik végükkel, pl. a (27) karokat hordó orsó köré vannak hajlítva, másik végük ellenben a (26) karokat hordó orsó alá nyúl. A kocsiba vezető szigetelt (29 30) sodronyok a függélyes (22) lemezek között vannak elrendezve, a hol is az egyik sodrony az áramszedő alsó részének egyik oldalán elrendezett (31) szorítóba (5. ábra), a másik sodrony pedig a másik oldalon lévő (32) szorítóba van beillesztve; ezen szorítók egy-egy hajlítható (33) sodrony segélyével a megfelelő (24) kontaktussal vannak összekötve. A (23) karok, melyek az áramszedő fölső részén vannak elrendezve, a (34) csapokat hordják, melyek a kocsi (36) tartóján csúsztatható (35) szán alkalmas füleibe vannak beakasztva. Minthogy a (34) csapok függélyesen egymás fölött állanak, az egész áramszedő függélyes tengely körül bizonyos forgást végezhet, melyet azonban az áramszedőre szerelt (38) toldatokkal, vagy ezek helyett alkalmazandó rúgókkal érintkezésbe jövő (37) ütközők határolnak. A függélyes (22) lemezek kemény aczélból készült (39) betétekkel vannak ellátva, melyek, a mint az 1. ábrából látható, a csatornasinekkel érintkeznek. A pályának bizonyos részein, pl. hidakon, czélszerű a csatorna mélységét redukálni, a miért is az áramszedő alső részén a (40) görgőket rendezzük el, melyek az említett pontokon a csatornának fenekén futnak föl és ez által az áramszedőt kissé a pályatest fölé emelik, a mit az elegendő hoszszaságban készült (34) csapok lehetővé tesznek a nélkül, hogy az áramszedő az ezt hordó (35) szánból kikapcsolódnék. Mivel továbbá a (35) szán (.36) tartója men! tén elcsúsztatható, azért a csatornahasítéknak a futó sínektől való távolságának csekélyebb módosulása nincs káros befo; lyással és az áramszedőnek említett megengedett forgatása következtében a hasítéknak kis mérvű deformálása nem idézi elő az áramszedőnek beékelődését, i A rajzokban föltüntetett áramszedő két fővezetékkel bíró berendezés számára szolgál, a mikor is az áramszedőn át a kocsival két egymástól elszigetelt összeköttetést kell létesítenünk; belátható azonban, hogy ezen áramszedőt a csatornában elrendezett csak egy fővezeték esetén is alkalmazhatjuk, a mikor is visszvezeték gyanánt a pályasineket alkalmazzuk. Ilyen esetben a szerkezeten csekély módosítások eszközlendők, a nélkül azonban, hogy a találmány lényege változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Földalatti vezetékkel bíró elektromos vasútak vezetékcsatornájával egy szelvényvas, jellemezve az azzal egy darabban készült, előnyösen a szelvényvas mindkét oldalán elrendezett, a csatorna alsó részét körülfogó és a szelvényvas leggyöngébb részét, annak súlyának káros növelése nélkül merevítő (4) toldatok (bordák) által. 2. Az 1. alatt igényelt szelvényvas egy foganatosítási alakja, jellemezve a vezetékcsatorna hasítékának a csatornasinek egymáshoz való közeledése által