20354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyetlen vezeték vagy szomszédos szikratávíró készülék segélyével egyidejüleg több távirat továbbítására

lődik le a szalagdobról. Megjegyzendő, hogy a két óraműnek, melyek segélyével a (6) és a (30) papírszalagok mozgásukat nyerik, sem synchron, sem pedig pontosan állandó sebességgel nem kell mozognia, hanem egy bizonyos fokú eltérés, melynek nagysága a kontaktrúgók távolságától, valamint a papírszalagba metszett lyukak nagyságától függ, megengedhető. A kapcsolat hullámtávírás (drótnélküli távírás) számára (4. ábra) a most leírttól csak az átviteli szerkezetekben, vagyis a 3. ábra A—B és C—D metszetei közt elrendezett részekben különbözik. Itt a (20) relais (4. ábra 6 része) armatúrája vonzás alkalmával egy pillanatra a (33) szikrainduktor áramát zárja. Ez által a (34) golyók között, melyek a szokott módon a földdel és egy (35) légvezetékkel vannak összekötve, kisülés megy végbe és egy hullámimpulzus keletkezik. A fölfogó állomáson a hullámimpulzusok a (36) légvezetéket érik, mely a (37) kohérer-rel van összekötve. Ez utóbbi a (38) elemmel és a (39) relaisvel egymásután van kapcsolva. A mint a drótot hullámok érik, és a kohérer az áramot átbocsátja, a (40) telep áramkörét a (41) armatúra zárja, miáltal a (24) mágnes, mint előbb, a (23) lyukasztókerék akasztóját megemeli, míg ezzel egyidejűleg a (42) kopogtató a (61) armatúrának a (60) elektromágneshez való odavonzatása következtében működésbe jön, úgy hogy a (39) relais armatúráját ismét elereszti. Minden egyes hullámimpulzusnak megfelelően tehát most is egy-egy lyuk képeztetik a papírszalagon. A további proczessus a föntebb leírttal teljesen megegyezik. •A leadó állomás (13) billentyűjének minden egyes lenyomása alkalmával tehát a fölfogó állomáson egy pont lesz, a (32) papírszalagra nyomva. Két ilyen pont, melyet közvetlenül egymásután nyomunk, a Morse-abécé egy vonásának felel meg és ezen két elemből az abéczét összeállíthatjuk (5. ábra). Ha egyidejűleg több leadó készüléket működtetünk, akkor mindegyik fölfogó készüléket valamennyi a leadó ké• szülék által létesített impulzus éri (6. , ábra). Ha mindegyik széria (n) impulzusból áll, akkor egyidejűleg (n—1) leadó készülék működtethető, mert egyszerű megfigyelés után azonnal beállítható, hogy a különböző szériák időközeinek alkalmas megválasztása mellett, több impulzus a készülékek ezen említett számánál, valamelyik fölfogó készülékre kritikus sorrendben véletlenségből sohasem érkezhetik be. A készülékek egy másik kiviteli alakját a 7. és 8. ábrák mutatják. A (43) kontakt-részek, melyek két egymástól elszigetelt összenyomható (44 és 4-5) nyelvből állanak, itt egy forogható (46) tárcsa körül körben vannak elrendezve, mely tárcsa egész kerületén rugalmas (47) rúgókkal van ellátva. E rúgók meg vannak hajlítva és hegyükkel egy szilárdan álló (50) tárcsa (48 és 49) köralakú kivágásán vannak átdugva. A mozogható tárcsa sugárirányú (51) hasítékai, melyeken a rúgók vége szintén keresztül van dugva, ezeknek vezetésére szolgálnak. A (47) rúgók akként vannak megfeszítve, hogy kifelé nyomulni igyekeznek. A (46) tárcsa forgása a nyíl irányában megy végbe. A (48 és 49) kivágások (52 és 53)-nál egyesülnek, (52)-nél egy forogható (54) kampó van elrendezve, mely nyugalmi helyzetében mintegy hidat képez a rúgó végei számára, úgy hogy ezek a (46) tárcsa forgása alkalmával a belső kivágásban mozognak. A kampó megemelése alkalmával azonban ezek a külső kivágásba ugranak ós csak (53)-nál jutnak ismét a belső kivágásba. A kontaktrészek már most úgy vannak elrendezve, hogy csak a külső kivágásban mozgó rúgók által hozatnak egymással érintkezésbe. A (46) tárcsa forgása lehetőleg állandó sebességgel történik; a készülék működésének módj Bi cl föntebb leírt leadó készülékéhez teljesen hasonló. Minden egyes továbbítandó jel számára az (54) kampó megemelése által egy-egy rú| gót engedünk a külső kivágásba ugrani, , mikor is a rúgó bizonyos, a kontaktré-1 szek szögtávolságától függő intervallumok-