20352. lajstromszámú szabadalom • Merevítő hálóval ellátott közfal és burkolófal

egyoldalú burkolását tünteti föl egy könnyű, de szilárd kerti fal előállítása czéljából. A rajzokon a merevítőbordák vagy sínek (a és b)-vel vannak jelölve; ezek laposvasból készülnek, melynek síkja a fal síkjára merőleges, úgy hogy a merevítősinek a téglaközökbe beilleszthetők. Ha a találmány értelmében akarunk egy falat fölépíteni, legyen az akár közfal, akár burkolófal, úgy legalább is a hozzávaló háló egy részét elkészítjük, a mennyiben az (a) vízszintes, valamint a (b) függélyes merevítőrudat vagy pántokat a meglévő hordképes szerkezeti elemekkel (falakkal, mennyezettel, padlóval, gerendákkal) alkalmas módon összekötött kampók között kifeszítjük. Az egyes laposvasrudakat czélszerűen oly közökben feszítjük ki, hogy a megfelelő mezők egész téglákkal kifalazhatók legyenek, a mint az az 1. és 2. ábrán látható. A laposvasaknak a megerősítő kampókkal való összekapcsolása czélszerűen a vasak végeinek áthajlítása és az így keletkezett füleknek a megerősítő kampókra való fölhúzása által történik (3. 8. ábra). Ha a falat homlokfalak burkolására akarjuk használni, úgy a merevítőháló megerősítő kampóit a hátfalba ütjük, vagy falazzuk be; e mellett egyre megy, hogy a burkolatot újonnan épített, vagy meglevő falakhoz készítjük-e. A háló kifeszítése és kifalazása a fönt leírt módon történik. A burkoló falaknál a merevítőháló alkalmazásából azon különös előny származik, hogy a függélyes merevítőrudak a téglák illesztési hézagaira nézve irányító vonalakul szolgálnak, úgy hogy a téglakötés irányának elferdülése, mely vigyázatlan falan zásnál előfordulhat, lehetetlenné válik. Minthogy burkoló falaknál a függélyes illesztési hézagok egymás fölött csak fölváltva következnek, ennélfogva a függélyes merevítővasak egyenlő nagyságú burkolókövek használása esetén a falazásnál nehézséget okoznának. Ezen hátrányon úgy segíthetünk, hogy azon helyeken, a hol a l hátul álló függélyes merevítőrudak a ne- ' gyedburkolókövek behelyezésének útjában állnak, úgynevezett nyolczad burkolóköveket alkalmazunk, melyek csak körülbelül a vízszintes vasak magasságának megfelelő vastagsággal bírnak és csak a hátul lévő függélyes vasakig érnek és a mögöttük lévő teret vagy üresen hagyjuk, mint az a 9. ábrán látható, vagy habarccsal töltjük ki. Ily módon az új burkoló falnál negyed-és nyolczad burkolókövekkel dolgozhatunk, míg különben fél és egész burkolókövekre van szükség. Favázas falaknak mindkét oldalon való burkolását oly módon eszközöljük, hogy a merevítőhálókat a fal két oldalára feszítjük ki. E mellett két szemben álló függélyes sint fölső végeikkel egy a falon átmenő és két végével abból kinyúló csapszögre fűzhetjük, míg az alsó végeket, pl. betonalapzatba öntjük. A helyett, hogy a két burkolófalat egy favázas fallal vagy effélével kötnők össze, ezen czélra oly függélyes síneket alkalmazhatunk, melyek a két függélyes burkolófal közötti közön átérnek és melyeknek oldalélei egyszersmind a két közfalnak függélyes merevítő bordáiul szolgálnak, Ezen eset a 11. és 12. ábrákon van föltüntetve, melyeknél a széles függélyes sinek (b)-vel, a vízszintesek (a)-val vannak jelölve. A két burkolófal közötti köz alkalmas töltőanyaggal van kitöltve. Egy pallókból és gerendákból alkotott váznak az újszerű falazás segélyével való egyoldalú beburkolása által egy kerti, vagy efféle falat állíthatunk elő, mely kifelé tömör falnak látszik. Ezen eset a 13. és 14. ábrán van föltüntetve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Merevítőhálóval ellátott fal, mely háló különböző síkokban elhelyezett függélyes és vízszintes, a falra merőlegesen fekvő fölületekkel bíró szalagalakú merevítőbordákból áll, jellemezve az által, hogy a merevítő pántok vagy rudak egymáson való áthatás és lehorgonyzás nélkül vannak kifeszítve és a