20337. lajstromszámú szabadalom • Kályha többféle tüzelő anyag számára

- á furattal, úgy hogy ez által a gáztüzeléshez szükséges gáz bevezetése szintén önműködőlég történik az (i) rostélyhoz. (y) a forgatható kályhának alaplapja. A két rostély és a kürtő közötti kapcsolat a kályha elforgatása alkalmával önműködőlég hozatik létre, még pedig oly módon, hogy a korom visszahullását megakadályozó fölső (e) födéllapban oly (p) nyílás van kiképezve, mely elegendő nagy arra, hogy azon keresztül a füst és az égési gázok (g) kürtőbe vagy füstfogóba vezettessenek. A kályha fölső forgáscsapjához egy (q) lemez van erősítve, mely tehát így a kályhával együtt forog és ezen lapon oly két (r s) kimetszések vannak, melyek az elforgatás alkalmával összeesnek a fölső (e) lapon lévő (p) kimetszéssel. Ezen (r s) kimetszések közvetetlenül a kőszénnek és a gáznak megfelelő rostélyok fölött vannak elrendezve, úgy hogy ha a (h) rostélyba van a fűtendő helyiség felé fordítva, akkor a (q) lapon lévő (r) kimetszés közvetetlenül az (e) lapon lévő (p) kimetszés alá esik és ennek következtében a füst és az égési gázok (g) füstfogóba juthatnak, míg ugyanekkor a (q) lapon lévő (s) kimetszést (e) födőlap eltakarja, úgy hogy a koromnak a kályhába való visszahullása megakadályoztatik. Ha a kályhát a gáztüzelésnek megfelelőleg forgatjuk el, úgy természetesen az (s) nyílás kerül az (r) nyílás helyére. Azon czélból, hogy a gáztüzelés alkalmával a (h) rostélyon esetleg előzetesen elhelyezett szén vagy más tüzelőanyag meggyuladása megakadályoztassák, a kályha belsejében egy tűzálló anyagból álló (t) közfalat alkalmazunk, mely belsejében üres és ezen űrt azbeszttel, vagy más rossz hővezető anyaggal tölthetjük ki. A találmánybeli kályha azonkívül eltolható vagy elforgatható védőernyővel is fölszerelhető, melynek alkalmazása azonban oly egyszerű, hogy az az ábrán külön föltüntetve nincs. A kályhának egy-egy helyzetében való megtartására az elforgatható (u) lapok szolgálnak, melyek a kályha mellett sarkak vagy hasonlók segélyével forgathatólag vannak a falhoz erősítve és záró helyzetükben a kályha köpenyén alkalmazott ütközőkhöz feküsznek, hol ezen zárólapok esetleg kinyitott helyzetben védőernyők gyanánt is szerepelhetnek. Előnyös a kőszénnel vagy más hasonló kürtőanyaggal való tüzelésre rendelt rostélyt nagyobbra és mélyebbre készíteni a gáztüzelésre rendelt rostélynál. A föntebb leírt részeknek csak csekély módosításával a kályhát egy köpenyben helyezhetjük el, melynél fogva a föntebb ismertetett kandallószerű kályha helyett teljesen zárt kályhát kapunk. A 7. és 8. ábrákban ezen kiviteli alak van bemutatva, hol a 7. ábra ezen foganatosítási alakjának merőleges hosszmetszete, míg a 8. ábra vízszintes keresztmetszete. Ezen elrendezés mellett a zárt köpenyű kályha szintén (b c) forgáscsapok körül forog. (1) a vízkamra, "mely megfelelő (2) nyílásokkal van ellátva a gőz keringése végett. (8) azon oszlopok, melyeken az egész kályhatest nyugszik. A gázvezetéki cső bekapcsolása a 7. ábrán nincs külön föltüntetve, mivel az lényegében véve megegyezik az 1. ábra kapcsán előadottakkal. A gázfűtésre való rostély oly módon is elrendezhető, hogy az magassági irányban eltolható, illetve szükség esetén, különösen akkor, ha éjjel nem akarjuk, hogy a gázlángok a fűtendő helyiségben világosságot terjesszenek, a lángzók egy ernyő alá tolhatók be. Ezen elrendezés részletrajz gyanánt merőleges hosszmetszetben a 9. ábrán látható, hol (4) a szén vagy más hasonló tüzelőanyaghoz való rostélyt, míg (5) a megfelelő lángzókkal fölszerelt gázégető-rostélyt és (6) az ernyőt jelöli. Ezen ábrán fölül pontozott vonallal van megrajzolva (5) gázégető-rcstély azon állásában, midőn a (6) ernyő alá van tolva. Természetesen, a találmány szerint akár két, akár három rostéllyal fölszerelhető a kályha, úgy hogy ezen rostélyok közül egy a gázzal való fűtésre, míg a másik kettő a szénnel vagy hasonló tüzelőanyagokkal való fűtésre van rendeltetve, vagy megfordítva