20332. lajstromszámú szabadalom • Javított gázgyújtó

meretes, izzásba jön, ha levegő és gázke­verék áramba helyezzük. A második, illetve közbenső hevítőt kö­vetkezőképen készítjük: A (B) fonalat, melybe egy platinahuzal vau belefonva vagy máskép megerősítve, thoriumnitrát és platinachlorid oldatával ke­zeljük. A mennyiségarányok 75—90% tho­riumnitrát és 25—10% platinachlorid között változnak. Az így kezelt fonallal együttesen alkal­mazunk két vagy több (C) fonalat, melyek platinahuzalt tartalmaznak és melyek tisztán platinachloridoldattal lettek impregnálva. Világos, hogy ezen fonalak elhamvasztása után a platinahuzal likacsos platina burok­kal, illetve szivaccsal van födve. A tulajdonképeni gyújtó két vagy több (D) fonalból áll, melyek kb. 98Va% thorium­nitrátot, 1 %> ceriumnitrátot és 1 /2 °/0 platina­chloridot tartalmazó oldattal vannak kezelve. Az így kezelt fonalakat együttesen az (A) előmelegítővel összeköttetésben alkalmazzuk és az egészet egy alkalmas tartón helyez­zük el, mely azt pontosan a kiömlő gáz­áramban tartja. A fonalak természetesen szokott módon elhamvasztatnak, úgy hogy a nitrátok oxy­dokká alakulnak át. Az imént leírt gyújtó működési módja a következő: Az (A) előmelegítő izzásba jön és izzását közli a (B) fonallal, mely a ritka földekhez ke­vert nagyobb platinachloridtartalomnál fogva egyik végétől a másikig, aránylag alacsony hőfoknál izzik és maga részéről izzását a (C) fonalakkal közli, melyek platinhuzalból és nagyon likacsos platinából állanak. A (C) fonalak valamivel magasabb hőfoknál izza­nak, mint a (B) fonál. A (C) fonalak izzásu­kat a (D) fonalakkal közlik, melyek erős iz­zásba jönnek és a gázt meggyújtják. Az ezen fonalakban jelenlevő, aránylag csekély ineny. nyiségű finoman eloszlott platinának köszön­hető az, hogy ezek olyan nagyon fölhevül­nek. Ebből látható, hogy a hőmérsékletnek nagy mérvű emelkedése megy végbe az elő­melegítőtől kiindulva, a közbenső hevítő al­katrészein át a tulajdonképeni gyújtóig. Fontos tehát az a tény. hogy a hol nagy a platinatartalom, az izzás gyorsan terjed a fonal egyik végétől a másikig, alacsony hő­mérséklettel ; ellenben a tulajdonképeni gyújtónál, mely kevés platinát tartalmaz, a hőmérséklet magas, de az izzás nem terjed olyan gyorsan. Bár az imént ismertetett összetétel és elrendezés a legnagyobb mértékben kielé­gítő eredményeket ad, nem kivánom talál­mányomat kizárólag arra megszorítani. Né­mely esetben a platinachlorid mennyisége %%-ig is csökkenthető. Megjegyzendő, hogy az ismertetett gyújtó független és megkülönböztetendő az izzó­köpenyektől, bár fölhasználható olyan le­vegő és gázkeverék meggyújtására, melj' az izzóköpenybe áramlik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gáz- és gőzgyujtó, mely áll egy előhe­vítőből, egy közbenső hevítőből azaz ritka földek és platinachlorid oldatával impregnált rostos anyagból készült test­ből, melyben a platinachlorid olyan meny­nyiségben van jelen, hogy izzást idéz elő, ha a test fölhevíttetik. továbbá egy második közbenső hevítőből, azaz olyan rostos testből, mely platinahuzalt tartal­maz és platinachloridoldattal van impreg­nálva és végül a tulajdonképeni gyújtó­ból, azaz olyan rostos testből, mely ritka földek és platinachlorid olyan oldatával van impregnálva, melyben a platina­chlorid nem tesz ki többet l^/o-nál. 2. Gáz- és gőzgyujtók számára olyan máso­dik hevítő, azaz rostos test, mely ritka földek és platinachlorid oldatával van impregnálva, mi mellett a platinachlo­rid legalább 10%-ot tesz, amiáltal arány­lag alacsony hőmérsékletű izzást érünk el, mely az egész testen elterjed. 3. Gáz- és gőzgyujtók számára olyan máso­dik hevítő rostos test, mely ritka födek és platinachlorid oldatával van impreg­nálva. mi mellett a platinachlorid leg­alább 10°/o-°t tesz, kombinálva egy vagy

Next

/
Thumbnails
Contents