20322. lajstromszámú szabadalom • Mágnes tekercselés egyenáramú gépek és áramátalakítók számára

térmágnest a fegyverzet egész kerületén egyenlő légközzel foganatosítjuk ; és 3. hogy a mágneses főtért állandó erősséggel gerjesztjük (mellékkapcsolású gépek, [ kapcsolt hálózatok feszültségével bíró áramátalakítók). A jelen találmány tárgyát képező tekercseléseket már most a mellékelt rajz nyomán fogjuk fejtegetni. Az 1., 5., 6., 9. és 10. ábrák a fegyverzet és térmágnes tekercselését sematikusan láttatják. A 2., 3., 4, 7. és 8. ábrák a mágneses terek erősségét és irányát föltüntető diagrammok. Az ábrákban egyszerűség kedvéért két pólussal bíró gépek vannak föltételezve, kivéve az 5. és 6. ábrát, melyek négy pólussal bíró elrendezést tüntetnek föl. Az összes ábrákban ((3 [i) a kefetengelyt, vagy a fegyverzet (fictiv) mágneses terének tengelyét, (0 0) a nautrális zónát, (a a) (NS) a mágneses főtér tengelyét, (y y) a kompenzáló mágneses tér tengelyét, az ívalakú nyilak a fegyverzet, illetve kefe forgásának irányát, az egyenes nyilak a mágneses áramlás irányát jelölik, a diagrammokban (©) a (!3 fi) tengely és az eredő mágneses tér tengelye közötti szöget, (o) a rendszeres középpontját, (oh) a fegyverzet mágneses áramlásának irányát, (oa) az eredeti és (ob) az eredő mágneses tér nagyságát és irányát jelölik. Az 1. ábra egy mellékkapcsolású gép számára szolgáló elrendezés schémáját láttatja. A főmágneses tér tengelye az (sl sl...) mellékkapcsolású tekercselés, míg a kompenzáló mágneses tér (y y) tengelye az (s2 s2 ) soros tekercselés által idéztetik elő. Az utóbbi tengely a (fi [3) tengelyijei a (S) szöget zárja be; (KI) és (K2) a gép sarkszorítóit jelölik. A 2. és 3. ábrák az ezen elrendezésre vonatkozó diagrammokat hasonló betűjelzéssel láttatják, (of) a fegyverzet áramától függő kompenzáló mágneses tér erősségét és irányát, (oa) pedig a mellékkapcsolású tekercselés által gerjesztett főmágneses tér erősségét és irányát jelöli. A kefék a (f) (3) vonalban helytállóaknak tekintendők, (ob) eredője (of) és (oa)-nak. Ezen eredőt két komponensre bonthatjuk föl, melyeknek egyike a kefék tengelyével összeesik és a kommutáló mágneses teret képezi, míg a másik erre merőleges, a fegyverzet elektromótorikus erejére nézve mérvadó és az indukáló mágneses teret alkotja. Nagyságát illetve a kommutáló mágneses teret (bd)-vel az indukáló mágneses teret ellenben (od)-vel mérjük, a hol is (od) a 2. ábra szerint (ad)-vel nagyobb és a 3. ábra szerint (ad)-vel kisebb (oa)-nál. (0 0) a neutrális tengelyt jelöli. A (©) szög úgy a generátornál mint a motornál nagyobb y-nél. Ez egyenértékű avval, mintha a kefék a generátornál a forgás irányában, a motornál ezzel ellentétes irányban a mágneses tér tengelyéhez képest eltolattak volna. A kompenzáló tekercselés tekeriiletszámának (melyet a következőkben wc

-vel jelölünk) ós a (5) szög megválasztása által elérhetjük azt, hogy mindkét funkczió-követelménynek megfelelhessünk, vagyis hogy a mágneses tér azon komponensét létesítsük, mely a szikramentes kommutáláshoz szükséges elektromótorikus erőt idézi elő, valamint a mágneses térnek azon kompénensét is előidézzük, mely az eredeti mágneses térhez hozzáadva vagy abból levonva, a kivánt feszültségváltozást idézi elő. Minthogy a kompenzáló tekercselés a főáramkörbe van kapcsolva, azért of = wj, a hol is I a fegyverzet áramát jelöli. A 2. és 3. ábrák szerint a kommutáló mágneses tér • Mc

= of cos ^ = (wc

cosS)I = ClI és az indukáló mágneses tér: M, = oa + ad = M + of sin S = L + (wc

sin S) I = M + C2I, ha (M) az eredeti mágneses tér erősségét jelöli. (Cl és C2) egészen ismeretes értékű koefficziensek. A kommutáló mágneses tér e szerint, a mint ezt a szikramentes üzem a térkefékre nézve szükségessé teszi, arányos I-vel. Úgyszintén a hozzáadandó, illetve levouandó mágneses tér is arányos I-vel, vagyis az indukáló mágneses tér a megterheléssel egyszerű arány szerint változtat-