20318. lajstromszámú szabadalom • Nagy üzemfeszültségű elektromos ívlámpa

Megjelent 1901. év január lió 10-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 20318. szám. XV1/-1. OSZTÁLY Légnyomásos kalapács. IFJ. BECHÉ .JEAN MÉRNÖK ÉS GÉPGYÁROS HÜCKESWAGENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 7-ike. A találmány tárgyát képező légnyomásos kalapács (a) hengerét a (b) korong két részre osztja. A fölső hengerfélben a forgattyú segélyével a (c) dugattyú mozog föl -és lefelé. A kalapács eső súlyát a két (d) és (e) dugattyú képezi, melyeket az (f) rúd köt egymással össze. A (d) dugattyú a fölső hengerrészben mozog, míg a sablont viselő (e) dugattyú az alsó hengerrészben mozog. A (b) korong egyúttal az (f) rúd vezetésére is szolgál. Ily módon három (c d) és (e) dugattyú lel alkalmazást, tehát a henger is három elzárt (g h) és (i) térre osztatik. A (h) térrel egy befelé nyíló (k) szelep, az (i) térrel egy kifelé nyíló (Íj szelep van öszszekötve. Mindkét tér az (m) csap segélyével a külső levegővel hozható kapcsolatba, de lehet minden térnél külön-külön tolattyút is alkalmazni. A (g) térben azonkívül egy csap stb. segélyével beállítható (o) légnyílás is van alkalmazva, melyet a (c) dugattyún alkalmazott (n) horony a (c) és (d) dugattyú bármely helyzeténél a (g) térrel hoz kapcsolatba. A kalapács hatása a következő: A (c) dugattyú fölfelé mozgásánál a (g) térben a levegő megritkul, tehát a kalapács fölemeltetik, a (c) dugatty ú lefelé mozgásánál pedig a keletkező légsűrítés következtében ismét lefelé nyomatik, föltéve természetesen, hogy az (m) csap nyitva van és a levegő a (h) térből szabadon juthat a (j) térbe. Az (o) légnyíláson a szükségletnek megfelelően levegőt lehet beszívatni vagy kifuvatni, úgy hogy a légcsere bizonyos határokon belül lehetséges. Ha a kalapácsot vezetni akarjuk, az (ml m2) nyílásokat a csap segélyével zárjuk el, ekkor a (k) szelepen a (h) térbe levegő juthat be, de nem távozhatik abból el, tehát ott kompresszió tér létesül, az (1) szelepen az (i) térből levegő szállhat el, de nem juthat abba be, tehát ebben a térben a levegő megritkíttatik. Ekkor az első súlyt úgy a (h) térben lévő sűrített levegő, mint az (i) térben lévő ritkított levegő tartja fölemelve. A csap helyzetének megfelelően az ütés ereje is változik, ha a csap teljesen zárva van, a kalapács tökéletesen föl van emelve és a kovács a munkadarabot tetszés szerint emelheti vagy forgathatja, anélkül, hogy az az eső súllyal érintkeznék. Az eső súly (d) dugattyúja tehát a (c) dugattyúhoz közeledik és ezével majdnem azonos mozgást végez, miközben az (o) nyíláson át mindig szívatik be levegő a (g) térbe vagy fúvatik