20293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czement előállítására
Megjelent 11)01. évi .január hó 7-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 2029B. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás czement előállítására. I)1 1 PASSOW HERMANN GYÁROS BLANKENESEBEN (HAMBURG/M ). A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 24-ike. Jelen szabadalom tárgyát elsőrendű czement előállítására szolgáló eljárás képezi, mely azon alapszik, hogy a levegő, a közelebb majd leírandó meghatározott fizikai állapotba helyezett nyersanyagra, sajátszerüen hatást gyakorol. Eddig a portlandczement előállítására szolgáló eljárásnál a nyersanyagokat, miután azokat lisztfinomságúra őrölték (nyersliszt) vagy nedvesen préselt téglák alakjában aknakemenczékben vagy lisztalakban (forgó kemenczékben) likacsos kongó téglává égették és aztán ismét kész czementté őrölték. A czementgyártásnál a gyakorlatban előnyösnek találták lehetőség szerint az oxydáló lángban való égetést, ezen gyártási mód azon nagy hátrányt hozza magával, hogy az oxydálva égetett czementek különbeni jó tulajdonságuk mellett az elszinesedés hibáját mutatják. Ezen jelenség arra vezethető vissza, hogy oxydáló lángban való égetésnél nehéz a bevezetendő oxydáló levegőmenynyiséget gyakorlatilag az oxydálandó anyagok mennyiségéhez képest megszabni, mert a hozzávezetendő levegőmennyiség első sorban a kemenczegázoktól függ. A jelen eljárás az eddig alkalmazott czementgyártástól teljesen elüt. Az eljárást a következőképen hajtjuk végre: A nyers anyagot, — esetleg előleges nyers őrlés nélkül — alkalmas kemenczében teljesen megolvasztjuk, úgy, hogy egy folyékony homogén tömeg keletkezik. Ezen tömeget alkalmas készülékben levegővel vagy oxygéntartalmú gázokkal benső érintkezésbe hozzuk, úgy, hogy végeredményben ismét czementklinker keletkezik. Ezen eljárásnál lehetséges a megolvasztott tömeg redukáló tulajdonságainak teljesen megfelelő levegőmennyiséget alkalmazni és az oxydálást épen csakis annyira vezetni, a mennyire szükségesnek látszik. Ezen eljárásnak további előnye az, hogy a nagyolvasztó salaknak minden egyéb vegyi hozag hozzáadása nélkül, a legjobb portlandczementtel mindenképen egyértékű czementté való átváltoztatását lehetővé teszi. Magában véve úgy a kohóliszt, mint a vízzel granulált nagyolvasztó salak kevéssé hidraulikus, azaz vízzel összeálló anyagot alkot, ezen hidraulikus tulajdonságok azonban oly minimálisak, hogy a gyakorlatban szóba sem jönnek. Úgy a kohóliszt, valamint a vízzel granulált salak pora vízzel elegyítve csak több nap múlva keményedik meg és a habarcs elérhető szilárdsága olyan, hogy gyakorlati értelemben czementnek nem nevezhető.
