20287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és lámpa villamos világítás előállítására

— 2 — lámpákat, melyekben az izzó médiumot, az elektromosságot, az anodától a kathodálioz vezető gáz vagy gőz képezi, a mikor is a vezető gáz vagy gőz ellenállását nagyobbra kell választanunk, mint az elektródák és a gáz- vagy gőzút közötti ellenállást. Az ilyen lámpát a szokásos erősségű áramkörökben kényelmesen alkalmazhatjuk, még ha az elektromótorikus erők tág határok között ingadoznának is. Ha ilyen lámpa alkalmas hőkisugárzási képességgel is bír, akkor az a közönséges áramkörökben önműködően fog szabályozódni. Kísérleteim alapján azt találtam, hogy némely gáz és gőz az elektromos áram hatása alatt való fénykibocsátására különösen alkalmasak, mások meg kevésbé azok. Az előbbiek közül a jelen találmány czéljaira különösen a higanygőzök igen alkalmasak. A higanygőz kiválóan hatásos, mint fénykibocsátó anyag és a lámpában az áram hatása alatt gerjesztett hőt egyidejűleg valamely alkalmas pontba lehet szállítani, hogy az ott kisugároztassék. A jelen találmány czéljaira a higanyt különösen molekuláris súlya és alacsony forr- vagy gőzösítési pontja teszik alkalmassá. Higany helyett azonban nitrogént vagy más. normálisan gáz alakjával bíró anyagokat is alkalmazhatunk. Az alkalmazandó anyag megválasztásakor fontos szerepet játszik annak spektruma. A meleg elvezetésére oly hűtőkamrát alkalmazok, mely a gőznek vagy gáznak vezető állapotban való tartására szükséges meleget meghaladó hőt elvonja. Ezen kamra egyszersmind a tisztátlanságok öszszegyűjtésére és a nyomás kiegyenlítésére is fölhasználható. Ha ilyen lámpában vezető médium gyanánt higanygőzt és e mellett egy hűtőkamrát. is alkalmazunk, akkor ajánlatos bizonyos esetekben a kondenzált higanyt az elektromos áram útjából kívül eső csövön vagy pályán a lámpa alsó részébe vezetni. Tapasztalatom szerint a nagy mennyiségű áram a kathoda hátsó része körül igyekszik áramolni és ebben meg nem akadályoztatván, a bevezető vezetéket megolvaszthatja és az ezt rendesen tartó és körülövedző üveget megtámadhatja. Ennek elkerülése czéljából az elektródák ilyen részei számára jó szigetelő burkolatot rendezek el, mely csak azon részeket hagyja szabadon, melyeken az áram beáramlik. A lámpák készítésénél fontos, hogy a gáztartályból és a fémelektrodákból minden tisztátlanságot eltávolítsunk. Ezen czélból oly eljárást alkalmazok, mely különösen az oxygénnek az üvegtartályból való kihajtására és az anodán és kathodán lévő tisztátlanságoknak és a visszatartott gázoknak eltávolítására szolgál. Hogy a lámpát könnyen lehessen üzembe hozni, a lámpába annak elkészülte előtt vagy közben, bizonyos anyagokat adunk, melyek lehetővé teszik, hogy a lámpát mérsékelten növelt feszültség segélyével megindítsuk; eunek megtörténte után a kisfeszültségű áram könnyen fog átáramolni és intenzív tartós fényt létesíteni. Ilyen anyag gyanánt pl. ként vagy ennek bizonyos vegyületét, nevezetesen kis mennyiségű czinóbert alkalmazhatunk. Ezeken kívül a solen és a higany vagy a phosphor is épen olyan jó szolgálatot tesznek. Midőn a lámpát aránylag nagyfeszültségű áram segélyével akarjuk üzembe hozni, akkor ajánlatos az üvegtartályt az egyik vagy mindkét elektróda szomszédságában ogy meglehetősen vagy jól vezető anyaggal pl. fémszalaggal befödni, melyet a másik elekrodával vagy a földdel kötünk össze. Ezen elrendezés következtében az elindító áram alkalmazásakor föllépő föliileti feszültség vagy statikai töltés csökkentetik vagy neutralizáltatik és ezenkívül a lámpa tényleges elindítási ellenállással is redukáltatik. Ha nem alkalmazunk elindító anyagokat, akkor a lámpát egy Bunsen-fele lángzó vagy elektromos hevítőtekercs segélyével való fölhevítés és a sarkokon a rendes világításhoz megkövetelt potenciálkülönbséggel majdnem egyenlő potenciálkülönbségnek létesítése és végre egyidejűleg a rendes áramnak átáramoltatását megkönnyítő elektromótorikus erő bevezetése által indítjuk el. Ha azonban elindító anyagot alkal-