20272. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú konaxiálisan elrendezett nyomó- és szívó szelepekkel

- 2 -a dugattyú oldalánál, akár a dugattyú alatt és fölött rendezhetők el. A nyomó-szelepnek a dugattyúval szemben való konaxiális elrendezése folytán, valamint a szivattyú-köpenyben alkalmazott betéthengerhez való kapcsolása által a szivattyúnak úgy szerkesztésére, mint működési módjára nézve igen lényeges előnyök származnak, (h) betéthenger körül ugyanis egy gyűrűs (q) tér áll elő, mely a nyomótérrel összeköttetésben áll. Épp így a (cl) köpenyfödél és a nyomó-szelep között lévő tér szintén egy részét képezi a nyomótérnek. Ezáltal azonban a tulaj donképeni szivattyútér egy víz-köpennyel vétetik körül, mely folytonosan a nyomó vízoszlop nyomása alatt áll. Ennek az a következménye, hogy a szivattyú-köpeny folytonosan egyoldali nyomás alatt áll s ennek következtében a külső nyomás csakis egy irányból hat reá. A szabadon fekvő szivattyúszekrényeknél föllépő váltakozó irányú igénybevétel eszerint itt elmarad. Ezen tényből pedig azon előny származik, hogy a szivattyúszekrény lényegesen vékonyabbra készíthető, mivel a váltakozó nyomás helyett csakis egy állandó és egy irányban ható nyomásra kell számítani. Ily módon a szivattyúszekrény sarkainál eddig alkalmazott merevítések és csavarszög megerősítések is mellőzhetők. Mivel tapasztalás szerint állandó nyomás mellett a szivattyúknál kétszerte nagyobb igénybevétel engedhető meg, mint a váltakozó nyomással működő szivattyúknál, ennek következtében a szivattyúszekrény falvastagsága felényire csökkenthető. Különösen előnyös azonban a föntebb ismertetett elrendezés a szivattyú működésére nézve. Itt ugyanis azon ismeretes kiterjeszkedő, lélekzésszerű mozgások, melyek a szivattyúknál a váltakozó nyomás folytán a szivattyúszekrényben föllépnek, kiküszöböltetnek. Ezen kiterjeszkedő és összehúzódó mozgások kövekeztében folytonosan térfogatnagyobbodások és kisebbedések állanak elő és ebből a szelepek késleltetett működtetése következik, úgy hogy pl. a nyomó-szelep csak akkor nyílik meg, ha már a szivattyú-köpű kiterjeszkedett, míg a szívó-szelep csak akkor nyílik meg, midőn a szivattyú-köpű ismét összehúzódott. Ebből természetesen a szelepek késleltetett működése származik, ami a szivattyú teljesítőképességét károsan befolyásolja. A nyomóhatás ugyanis a szívó szelep nyílásának késleltetése folytán szintén később következik be, valamint a szivattyú-köpű késleltetett összehúzódása a szívóhatás késleltetését eredményezi. Az előadott szerkezetnél az igénybevétel egyenletes marad, mivel a betéthengerre, mely a tulajdonképeni szivattyútért képezi, nem hat váltakozó irányú nyomást, hanem csak egyirányú ismétlődő igénybevételnek van alávetve. A szívási folyamat tartama alatt a nyomó-térben lévő külső nyomás a a betéthengerre hat és ezen nyomás a nyomási folyamat tartama alatt közel nullára csökkentetik. Bizonyos nyomási terhelés azonban, habár még oly csekély is, folytonosan hat a betéthengerre, mivel a külső nyomás nagyobb fölületen oszlik el, mint a belső nyomás. Ezeu állandó nyomási igénybevétel azonban tudvalevőleg az öntött vasra a legkedvezőbb s innen van az, hogy a tulajdonképeni szivattyúhengert, vagyis (h) betéthengert semminemű áttörésekkel nem szükséges gyöngíteni. A nyomó-szelepnek előadott elrendezése folytán a szívási magasság lényegesen csökkentetik, amennyiben a dugattyú közepétől a nyomó-szelepig való távolság, mivel a nyomó-szelep az eddig ismert szivattyúszerkezeteknél tudvalevőleg a szivattyútér fölöt foglal helyet, itt elmarad. Egy másik előnye a találmánybeli berendezésnek az, hogy mint már föntebb is említettük, a nyomócsőhöz tartozó karmantyú elrendezése nincs korlátozva, amennyiben az akár oldalt, akár alul, akár fölül helyet foglalhat, alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz, anélkül, hogy azáltal a szivattyú működése bármily tekintetben is befolyásoltatnék. SZABADALMI IGÉNY. Szivattyú, jellemezve az által, hogy a nyomó-szelep és (e) szívó-szelep koiiaxiálisan vannak az (a) dugattyúval szemben el-