20265. lajstromszámú szabadalom • Szarvas villámhárító

— 2 — teljesen kielégítő eredményeket szolgáltat­nak, ha azokat alkalmas módon vassal fegy­verezzük föl. A fegyverzet a legkülönbözőbb módon alkalmazható. Elégséges, hogy ha a két (c) lemezt patkóalakban meghajlított (a) vas­bádog darabokkal födjük (1. az 1. és la. ábrát), melyet egyszerűen fölhuzattak és egészen ama hely közeléig érnek, hol a fény­ívnek képződnie kell. Igen biztos hatást érünk el a fegyverzet által, ha a 2. ábrán látható módon vasbá­dogból kivágott (d) sarúkat alkalmazunk. (c) a (rézből készült) kisütő lemezeket jelzi, melyek szigetelükön vannak meg­erősítve és a vezetékkel, illetőleg a föld­del összekötve. Mint a 2a. ábrán kereszt­metszetben látható, három oldalt (d) vasbá- j dog hüvellyel vannak körülvéve, mely hü- j vely sarúalakú megfelelően sajtolva és a j szarvra egyszerűen föl van húzva. A számos 500—2000 Volt feszültségű egyén és váltakozó árammal végzett kísér­let minden esetben azt igazolta, hogy a vas fegyverzet a fényivet, mely a lemezek kö­zött egészen alúl keletkezik, igen erélye­sen fölfelé tereli. Ez a hatás nemcsak a villámhárító közönséges függélyes helyzeté­nél, hanem annak ferde, vízszintes, sőt föl­fordított helyzeténél is elégséges volt, hogy a fényivet azonnal eloltsa, az utóbbi eset­ben meg a fölszálló meleg levegő hatása ellenében is. Ellenben igen sok esetben meg lehetett állapítani, hogy a vasfegyverzet levétele után, úgy mint azt a 91133. sz. német biro­dalmi szabadalmi leírás fejtegeti, afényív nem emelkedett föl, de megállott. Abban a néhány esetben, melyben a fényív a vas­fegyverzet levétele után is fölemelkedett, ezt esetleges rendkívül erélyes légáramokra lehetett visszavezetni. A mi a vasfegyverzet alakját illeti, azt tapasztaltuk, hogy azt tág határok között lehet változtatni. Csupán csak az látszik lé­nyegesnek, hogy a fényív keletkezése he­lyén vastömegek legyenek. Ezek a fényív­nek először oly törekvést kölcsönöznek, hogy az fölemelkedjék, azután pedig a föl­emelkedés közben is nagyobbítják az ezt előidéző hatást. A kisütő lemezek alakja és viszonylagos helyzete is mellékes. Mint azt már említet­tük, legczélszerűbben a Thomson által adott alakkal bíró lemezek használhatók, de nincs kizárva az sem, hogy a 91133. sz. német birodalmi szabadalomban ismertetett rúd vagy drótalakú testeket használjuk. SZABADALMI IGÉNY. Szarvas villámhárító, melynél a fényív föl­emelkedését az indítja meg és segíti elő, hogy a fényív képződésére szolgáló pontok közelében paramagnetikus tes­tek vannak alkalmazva. (t rajzlap melléklettel.,) PM.LA8 RÉSZVÉNY TÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents