20250. lajstromszámú szabadalom • Műszer terhelt szerkezeti részek (tartók, oszlopok stb.) szükséges keresztmetszetének megállapítására

felelően az ellenállási nyomaték 170-nek megfelelően adódik ki. Igen természetes, hogy a műszer más terheléseknek és más tartókeresztmetszeteknek, úgyszintén más anyagból készült tartóknak, tehát más megengedett igénybevételeknek megfelelően lehet berendezve. Ha a műszert nem vasból készalt I-tartók, hanem pl. fatartók keresztmetszetének meghatározására akarjuk berendezni, az (a) félkörön és a (d) sínen csak újabb skálákat kell alkalmazni. Ellenállási nyomaték helyett a tartók keresztmetszetének jellemzésére más adatok, így pl. a tehetetlenségi nyomatékok is alkalmazhatók. Az (a) félkörön és a (d) sínen, valamint az alaphídon alkalmazott skálák száma teljesen tetszőleges lehet. A műszer azonkívül tetszőleges magasságú oszlopoknál egy bizonyos terhelésnek megfelelő keresztmetszet meghatározására is alkalmazható, mely esetben az oszlop talpának és fejének befalazási módja ugyancsak figyelembe vehető. Ily esetekben az (a) köriven külön erre a czélra szolgáló skálák alkalmazhatók, míg a (d) sínt egy megfelelő beosztású sínnel lehet kicserélni. A forgatható (d) sínt azonban helyén is lehet hagyni és egy a (d) sín hornyaiban vezetett tolókával stb. fölszerelni. Az ily tolókák és a forgatható (d) sín kiképezése teljesen mellékes, minthogy a tolóka a (d) sínnel egy merev egészet is képezhet, melyet egyszerűen a (c) csap körül történő forgatás segélyével lehet beállítani. Lehet azonban a műszert oly módon is szerkeszteni, hogy az csupán csak oszlopok keresztmetszetének meghatározására szolgáljon. A műszert azonkívül más szerkezeti részek keresztmetszetének meghatározására is be lehet rendezni, minthogy lényege változatlan marad ós csak a skála változik meg. Lehet továbbá a berendezést a 3. ábrán látható módon is kiképezni, ha a forgatható (d) sínt a forgáspontján túl az ellenkező irányban megnyújtjuk. Evvel azt az előnyt érjük el, hogy az (e) kivágásnak nem kell a skálán alkalmazva lenni, hanem a sín másik karján is létesíthető. Az eltolható (d) sínnek természetesen a (b) hídnak az (a) körívtől elfordult részén kell lennie. Ha a köríven különböző skálákat kívánunk alkalmazni, pl. egy skálát tartók, egy skálát pedig oszlopok keresztmetszetének meghatározására, ez a félkör megkettőzése, vagyis teljes körívvé való átalakítása által (4. ábra) ugyancsak elérhető. Egy forgatható (esetleg tolókával ellátott) (d) sín a két félkörrel közös lehet, vagy pedig forgatható (d) sín — mint a 3. ábrán — két j karral lehet ellátva. Ha kívánatos, az (a) körív gyűrű helyett teljes körtárcsa is lehet és a konczentrikus skálák a tárcsa szélén alkalmazhatók. A műszer tetszőleges anyagból, pl. fából, sárgarézből, kéregpapirból, elefántcsontból stb. készülhet. A 3. és 4. ábra a berendezés eme kiviteli módozatát csak sematikusan ábrázolják, miután a skálák a szükségletnek megfelelően állapíttatnak meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Műszer terhelt szerkezeti részek (tartók, oszlopok, merevítők, stb) szükséges keresztmetszetének megállapítására, jellemezve egy félkörív által, melyen a szerkezeti anyagok különböző igénybevételének megfelelő terhelési skálák vannak alkalmazva, továbbá egy félkörrel mereven összekötött, a szerkezeti részek hoszszának, terhelési hosszának, stb. beállítására szolgáló skálákkal ellátott (b) alaphíd, a félkör (c) középpontján forgatható, a normálprofilok, ellenállási nyomatékok, méretek, stb. jelzésére szolgáló (d) sín és az alaphidon eltolható élével a (d) sín megfelelő vonalával metszésbe hozandó és így a (d) sinen lévő skálák egyikének bizonyos a keresett értéknek megfelelő osztályrészét meghatározó (g) sín által. 2. Az 1. alatt védett műszer egy kiviteli módozata, az által jellemezve, hogy a (d) sínnek két egymással szemben fekvő karja van, melyek közül az egyik a félköríven való beállíthatása czéljából egy (e) kivágással van ellálva, a másik pedig