20210. lajstromszámú szabadalom • A mozdony helyét és sebességét jelző készülék
nak ábrázolva. A pálya hosszszelvényrészeinek fölrakása a vasút meglévő hosszszelvényei alapján történik az osztásnak megfelelő szöglépték szerint. Az egyes pályaelemek lejtőinek helyes fölismerése czéljából azok számokkal vannak megjelölve, melyek a szokásos ezrelékek számát . jelentik. Annak fölismerésére, hogy a profilképnek melyik pontja felel meg a vonat mindenkori helyzetének, a lefüggő (a) keretben (7. ábra) egy (b) szál van sugárirányban kifeszítve, mely a pálya hosszszelvényi vonalát keresztezi. Ha az illető állomásról való elinduláskor a hosszszelvényes lemezt oly módon erősítjük az alaplemezre, hogy a (b) szál az állomást jelző osztásrésszel összeessen, úgy a szálnak a hosszszelvényvonallal való mindenkori metszete az illető időpontban a mozdonynak a pályán való helyzetét pontosan fogja jelezni. A mindenkori menetsebességet egy folyadékoszlopnak egy függélyes üvegcsőben való állása jelzi, melynek viszonylagos emelkedését egy sajátos szerkezetű czentrifugálszivattyú eszközli. A kerek tárcsa forgatását, valamint a folyadékoszlop emelését egy igen pontos közös hajtás és megfelelő közlőmű eszközli, mely az 5., 6., 7., 8. és 9. ábrákon látható készülékkel van kapcsolatban és melynek működése a következő: A hajtást a mozdonynak egy (d) futókereke eszközli, mely futófölületével egy az (e) keretbe zárt külön (f) kerékkel (1., 2., 3. és 4. ábra) érintkezik, és azt súrlódás által forgatja. A mozdonytest ugrá- i lása zavaró behatásának mellőzésére és az (f) kerék teljesen nyugodt járásának előidézésére, mely a mozdony haladó mozgásának pontosan meg kell, hogy feleljen, az (f) kereket befoglaló (e) keret nem a mozdony alapkeretére, hanem egy külön j (g) vezetőkarra (2. ábra) van erősítve, mely a (d) futókerék csapágytokjával van mereven összekötve. Az érintkező kerekek közötti állandó érintkezés elérésére a (g) vezetőkar végére egy (h) spirálrúgó van alkalmazva, mely az (e) keretet a (d) futókerék felé szorítja. Az (f) futókerék kerülete pontosan egy méternek felel meg, minélfogva az kilométerenként 1000 fordulatot fog megtenni. Az (f) kerék forgásának átvitelére annak tengelye egy (i) csigával van ellátva (4. ábra), mely a függélyes (k) tengelyre erősített 48 fogú (e) fogaskerékbe kapaszkodik (2—4. ábra). A (k) tengely mozgásának továbbvitelére az (m) kapcsolórúd szolgál, mely fölső végén lévő (n) villájával a függélyes (o) tengelynek oldalbevágásokkal ellátott alsó végébe kapcsolódva, azt magával forgatja, a nélkül, hogy a mozdonytest játéka, vagy ugrálása által zavartatnék. Az (o) tengely forgásának további átvitelét a (p) vízszintes tengelyhez és erről a mozdony bódéjában elhelyezett készülék (q) függélyes tengelyéhez kúpkerékpárok eszközlik (1. ábra). A készülék szerkezete az 5., 6., 7., 8. és 9. ábrákon van föltüntetve, melyek közül 5. ábra a készülék szerkezetének előlnézetét mutatja a kerek tárcsa nélkül, 6. ábrája annak az 5. ábra (A—B) vonala szerinti vízszintes metszetét, 7. ábra annak külső előlnézetét ábrázolja tárcsával együtt, 8. ábra a sebességmérő czentrifugálszivattyújának alaprajzát és 9. ábra annak a 8. ábra (C—D) vonala szerinti függélyes metszetét tünteti föl. A tokba zárt kerékmű a (p) közlőtengely forgását két irányba viszi át, és pedig 1. A (c) tárcsa lassított forgásának elérésére a csigákkal és csigakerekekkel ellátott (q r s) tengelyek akként vannak elrendezve, hogy a (q) tengely 25 fordulatának az (r) tengely egy fordulata és az (s) tengely 1 /6 0 fordulata felel meg, mely utóbbira a tárcsa van erősítve. Ily módon a tárcsa egy teljes fordulatának az (f) hajtókerék 40 X 25 — 50 = 50,000 fordulata felel meg. Ezen méretezéssel összhangzásban a hosszszelvénylapokat 50 egyenlő részre kell osztani, melyek mindegyike a pálya egy km.-ének felel meg.
