20189. lajstromszámú szabadalom • Ojtványszőlőmetsző készülék
2 -szánt eredeti helyzetébe visszahozza (1. ábra). Az (5) szánra (9) csavarokkal állíthatóan megerősített és megfelelő alakú (8) kés (1. és 5. ábra) a szán előre mozgatásakor a (2) lap (12) nyílásán keresztül (10) vályú rézsűjére (5. ábra) ráfektetett venyigét rézsútos irányban elmetszi. A (2) lapra állíthatóan megerősített (10) vályú belső átmérője a legvastagabb vágandó venyigének felel meg. Vékonyabb venyigék rögzítése czéljából a vályú (11) oldallapja ajtószerűen csuklós pántok körül mozgatható és a (13) fogantyú körül alkalmazott (14) tekercsrúgó által a vályú rézsűjére fektetett venyigéhez szorul, miáltal az helyzetében rögzíttetik. A (13) fogantyú hátrahúzása által a (11) oldallap a venyigétől eltávolítható. Ezen berendezés által minden egyes venyige egy és ugyanazon szög alatti sima fölületű harántvágással bír és minthogy lehetőleg egyenlő átmérőjű venyigék ojtatnak héjuk, háncsuk és belük egymással érintkezik. 2. A harántvágással bíró venyigéknek belük irányában szükségelt metszése eszközlésére szolgáló szerkezet a következő: A (2) lapra erősített (20) lemez fecskefarkalakú és rézsútos irányú (21) kivágásában (1. ábra) egy (22) sín könnyen mozgatható; melyre a (24) kés (23) csavarok segélyével állíthatóan van megerősítve. Ezen sínt a rája erősített késsel együtt a sínnel párhuzamos és a (2) lap megfelelő (26) hornyában elhelyezett (27) tekercsrúgó az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetében tartja. A (27) tekercsrúgó egy (29) rudacska köré van tekerve, mely rúdnak a (26) furatból kinyúló és (28) fogantyúval ellátott vége a (22) sín meghajlított végével van összekötve (1. ábra). A (2) lap (30) vasalásaiban forgathatóan ágyazott és különböző átmérőjű félköralakú (31) kivágásokkal ellátott (32) lemezt (1. és 2. ábra) a (2) lap megfelelő furatába helyezett (33) tekercsrúgó fölfelé szorítja. Ha a harántvágással ellátott venyigét a (32) lemez megfelelő átmérőjű kivágásába helyezzük és a venyige leszorítása mellett a (24) kést (28) fogantyúnál fogva előrehúzzuk, akkor a kés a (27) tekercsrúgó egyidejű összenyomatása mellett a bélbe hatol, a fogantyú eleresztésekor pedig a rúgó hatása folytán eredeti helyzetébe ismét visszatér. Ezen egyenes irányú vágás azonban az ojtás sikerének érdekében nem felel meg és föltaláló kísérletek alapján azon eredményre jutott, hogy a vesszők sikeres ojtása úgy érhető el, ha ezen vágás gyöngén ívalakú (6. ábra), úgy hogy a két venyige egyesítésével az egyik (a) venyige ívalakú (c) nyúlványa a másik (b) vessző ívalakú kivágásába (6. ábra) beilleszthető legyen. Ezen ívalakú vágást a következő berendezéssel eszközölhetjük. A (32) lemez alsó részére erősített (34) kengyel és a (2) lap egy kivágásában szilárdan megerősített (35) kengyel nyílásában a (22) sín meghajlított végével öszszekötött (36) rúd van vezetve (1. és 2. ábra), melynek (37) lejtős része, mint a rajzon látható (2. ábra), a kengyeleken túl van. Ha azonban a (24) kést előrehúzzuk, akkor a (36) rúd is a késsel, illetőleg a (22) sínnel együtt mozog s midőn a rúd (37) lejtője a (32) lemez (34) kengyelébe (2. ábra) jut, a lemez csapja körül lefelé forgattatik, úgy hogy a (31) vájatba helyezett és kézzel leszorított venyige a vágás alkalmával körmozgást végez, miáltal nem egyenes, hanem ívalakú vágást kapunk. Ezen ívalakú vágások szétfeszítése mellett az egyik venyige ékalakú részét, a már sik venyige megfelelő ívalakú kivágásába illesztjük és ismert mód szerint bekötözzük. Hogy a bél ezen ívalakú vágás alkalmával meg ne sérüljön, a kés alsó fölületében közvetlenül éle mellett (25) félköralakú bevágás (3. és 4. ábra) van alkalmazva, melybe a venyige alsó része vágás alkalmával elhelyezkedvén, a kés alsó fölületéhez nem súrlódik, miáltal a bél sértetlenül megmarad. Természetes, hogy ezen készülék száml talan kivitelben és méretben készülhet, a
