20183. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő lokomotivok számára

Megjelent 1900. évi deczember hó 27-én. MAGY. gg| KIR SZABADALMI j|!||[ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 20183. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Gőztúlhevítő lokomotivok számára. KÖNIG EDE IGAZGATÓ ASCHERSLEBENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 25-ike. A munkagőz túlhevítésére szolgáló szerkezetnek lokomotivokon való elrendezése külömbüző okoknál fogva nagy nehézseggel jár, mely egyrészt a jármű korlátolt térviszonyai által idéztetik elő, másrészt a tetemes súly hozzájárulása a súlypontot és ezzel együtt a tömegmozgásoktól függő kigyódzó mozgást stb. is befolyásolja. Mindezen nehézségeket a jelen találmány szerint elrendezett gőztúlhevítő segélyével kerüljük el. A mellékelt rajzokban ezen gőztúlhevítő két foganatositási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra hosszmetszetben oly elrendezést láttat, melynél az (1) kigyócsövek a vízszintes kazán alatt vannak elrendezve. A 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint. A 3. és 4. ábrában hossz-, illetve harántmetszetben fölttintett elrendezésnél a kigyócsövek a vízszintes kazán körül lévő (2) térben vannak elrendezve, melybe a tűzgázok közvetlenül a (3) tűzszekrényből áramolnak be. Az (1) csöveknek ezen elrendezése következtében sem a lokomotivkereket, sem ennek átlós összeköttetése nem terheltetik meg károsan, ezenkívül a súlypont helyzete sem módosíttatik és mindamellett nagy túlhevítő t'öliiletet érhetünk el. A tűzgázok a (3) tűzszekrényből közvetlenül a (2) térbe áramolnak be és az ábrákban rajzolt nyilak irányában, azaz az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatositási alaknál csak hosszirányban, a 3., 4. ábrákban föltüntetett foganatositási alaknál, ezenkívül harántirányában a kazán körül is járják az (1) kigyócsőveket körül. A hő átszolgálta sása után a (4) csatornán keresztül az (5) füstkamrába kerülnek. A túlhevítési hőmérsék szabályozása czéljából az említett csatornában a mozdonyvezető helyéről nyitható és zárható záró szerkezet pl. a (6) csapó, tolattyú, szelep vagy hasonló szerkezeti rész van elrendezve, mely beállítása szerint többkevesebb tűzgázt enged a (2) térbe beáramolni. Minthogy a tűzgázok közvetlenül az (1) csővekhez áramolnak, azért ezeknek túlhevíteséhez a tűzgázoknak csak kis mennyisége szükségeltetik és emellett a nagy hőmérsék következtében magát a túlhevítőt aránylag kis mértékben foganatosíthatjuk. Maga a túlhevítő szerkezet rendszere nem lényeges, miért is bármely rendszert választhatunk, mely a különböző mozdonytypusoknak a legjobban megfelel.