20157. lajstromszámú szabadalom • Gép drótból készült borítékfölszakítóknak lap alakú testeken történő megerősítésére

- 15 — mozognak és így e drótot kifelé hajlítják és nem, mint előbb, befelé. Ezen eltéréstől eltekintve, a szerkezet működési módja, teljesen ugyanaz, mint előbb. A 62. ábrában a részek ama helyzetben vannak föltüntetve, melyeket azok akkor foglalnak el. ha a (25) hajlítok a drót (y2) végét a (11) ütköző körül már meghajlították. A 63. ábra pedig olyan helyzetben mutatja a szerkezetet, mikor a drót (y2) vége éppen a borítéklapon való áttolásra vár. A fi t. ábrában a részek ama helyzete van föltüntetve, midőn mái' a drót (y2) vége a borítéklapon áttolatott, végre az 56. ábra a részeknek a drót megerősítése utáni helyzetét mutatja. A jelen leírás folyamán használt «lap» vagy «boritéklap» kifejezés alatt tetszőleges anyagú, lapalakú testek minden fajta ját értjük, melyekből részben vagy egészben csomagolásra alkalmas burkolat állítható elő, vagy a, mely csomagolásra szolgálhat. eltekintve attól, hogy ezek ki vannak-e e már szabva, vagy pedig csak akkor nyerik végleges alakjukat, ha már a drótfölszak ító reájuk van erősítve. így- tehát a találmányhoz tartozik ama föladat megoldása is, mely a fölszakítóknak tetszőleges anyagból készült folytonos szalagon, vagy szöveten való alkalmazásában áll, valamint ebből e drótfölszakítók megerősítése után a lapok kivágása és kellő alakban való előállítása is. A «lap» kifejezés által jelölt fogalomkörbe tartoznak tehát a szalagok és szövetek ama részei is, a melyeken a fölszakító alkalmaztatik és a melyekről csak azután távolíttatnak el a szövet vagy szalag egyéb fölösleges részei, és melyek egy tartónak teljes kifejtését képezik. A «drótfölszakító» kifejezés alatt minden olyan drótalak értendő, mely egy tartó valamely részére alkalmazva, anyagának föl -szakítása által ezen tartó föl nyitására használtatik. i Megjegyzendő még, hogy a fönt leírt mechanizmusok működése következtében a j drótfölszakító a lap belső oldalára esik. ; azaz ugy, hogy ha a lapot tartóvá hajtó- j gátjuk össze, a fölszakító agya a tartó bel- ' sejében foglaljon helyet. Megjegyzendő továbbá, hogy a fölszakító megerősítése a lapon igen biztos, azaz elegendő erős. hogy a drótra gyakorolt húzásnak ellentálljon akkor, ha ez a tartó kinyitására használtatik. Szükséges ugyanis, hogy a fölszakító oly biztosan legyen a laphoz erősítve, hogy kinyitás alkalmával, a nélkül hogy a boríték fölszakadna, arról leszakítható ne legyen. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép drótból készült fölszakítóknak olyan lapalakú testeken való megerősítésére, melyekből borítékok, keresztkötések, tokok stb. gyártandók, azáltal jellemezve, hogy az egymásra fektetett lapalakú testeket ragasztóanyaggal bevont (c cl) ujjak egyenkint fölszedik, ezekről a (p) lemez és a (q) ujjak ismét lesöprik, mire azok (187) leszedő ujjakkal bíró (m ml) szánsínekre esnek, melyek a lapalakú testtel együtt a (v) bütykös tárcsa, a (tl) vonórúd és a (t) csuklós rúd segélyével előre vezettetnek mindaddig, míg a lapalakú test mellső éle egy (190) ütközőhöz ér, mire ezen helyzetben az (x) csigáról levezető drót csatornákon keresztül a lapalakú testhez vezettetik, majd a (30 31) fogókon átvezettetve lemetszetik és a (60) lemez és a (77 78) hajlítószárak mozgása folytán meghajlíttatik. úgy hogy a (112) lemezen keresztül lefelé vezetett drót meghajlított végeivel, melyek a (77 78) szárak (17) (18) hornyaiban helyezkednek el. a (6) nyíláson és a lapalakú testen keresztül tolatik és a fölfelé moz^ó (154 155) tolókákhoz ütközik, hogy ezen tolókák forogható (25) dróthajlítói segély-évei meghajlíttassék. mialatt a drótvégek a lapalakú test felé vannak fordítva és oldalt egy vékony (3) lemezrúgó által hajlíttatnak le, hogy az (y) drót hosszabb részét ne érintsék akkor, ha a lehajlított (y2) végek a (148 149) tolólemezek segélyével a lapalakú testen áttolatnak, mire az (52 53) nyomók a drót (y2) végeit a lapalakú test fölületére nyomják, mely ezen dróttal fölszerelve, a