20157. lajstromszámú szabadalom • Gép drótból készült borítékfölszakítóknak lap alakú testeken történő megerősítésére

— 13 — csak a drót egyik végének raeghajlítására és a borítéklapon való megerősítésére is szolgálhat. Ezt a gép szerkezetének csekély változtatásával érhetjük el A legegyszerűbb tnod az volna, hogy a (78) hajlitószár alsó végét annyira megrövidítjük, hogy az a drót egyik végét a lefelé mozgás közben meg ne görbíthesse. A gép valamennyi része ekkor pontosan a rajzolt és leírt módon mozog, deákkor nem végzi a drót meghajlítását, behúzását és megerősítését a drót mindkét végén, hanem csak a (77) szár által befolyásolt végén. Közvetlenül azután, hogy a drót meggör bíttetett. a (41) exczenter a (138) emeltyű külső végét fölemelkedni kényszeríti, úgy hogy a (70) szán és vele a (112) lemez lesülyed. Ez utóbbi ekkor a drótot lefelé vezeti és a (110) asztalt előtte lefelé és kifelé tolja, még pedig a nyúlványoknak a (113) lemezzel való érintkezése következtében. A (110) asztal meggörbített szárai lefelé haladásuk alkalmával a (77 78) szárak (17 18) hornyaiban, valamint a (113) lemezek által is rögzíttenek. mely lemezek a (77 78) szárak belső lapjára feküsznek. Röviddel azelőtt, hogy a drót meggörbített végei a borítéklapon áttolatnak, az (172) exczenter a (169) emeltyű végét fölemeli és azután a (147) lemezt lesiilyeszti. miközben a (177) forogható emeltyűi a (181) ütközővel érintkezésbe hozza, a (170) lemez (180) kiugrását hátratolja, e lemezt kilendíti és a (11 12) vezetőprizmákat mellső helyzetükbe, azaz azon helyzetükbe tolja előre, amelyben ezek a 37. és38. ábrákban rajzolva vannak. A drót lehajlított részei most áthatolnak a (6) nyílásokon (20. ábra) és a (11 12) vezetőprizmák lefelé haladnak mindaddig, míg a drót teste, mely a (10) horonyban megmarad, a borítéklapot el nem éri. E pillanatban a (154 155) hajlítódarabok, melyek a (164) exczenter és a (162) rúd behatása alatt fölfelé mozognak, a drót kiálló végeihez ütköznek és ezeket a vezetékprizmák (2) sarka körül meghajlítják a 37. és 38. ábrákban bemutatott alakra, ahol a működő alkatrészt a forogható (25) hajlítok képezik. Amint a drót a 37. ábrában rajzoltalakra hajlíttatott, a (155) csúszkák olyan helyzetet vesznek föl, amely, ben a hozzácsatolt részek a (14)-nél sarok-J kai bíró vezetékek következtében a (27) I rúgó behatása alatt lefelé ellenghetnek. Ezért nem lesz a drót ezen forogható (25) hajlító által tovább hajlítva. Ellenkezőleg a (155) hajlítok egyéb (24) részei lépnek most működésbe és a végeket fölhajlítják, még pedig olyan helyzetbe, mely a 34. és 40. ábrákon van bennitatva, mikor t. i. a borítéklap másodízben átdöfhető. Amint a drót (y2) része e helyzetbe kerül, a függélyes irányból a rúgó nyomása vagy a (3) vezetődarab által (40. ábra) akként hajlíttatik meg, hogy a drót hosszú, egyenes (y) része mellé fektettetik, miután a borítéklapon áttolatott. E pillanatban a (127) exczenter kivágott. (64) része lép működésbe, úgy hogy a (60) szán időkint megemeltetik, miközben a (63) konzol és a (62) csap által az (52 53) nyomók a 42. ábrában rajzolt helyzetbe emeltetnek, hogy a drót (y2) végeinek szabad utat engedjenek, mihelyt azok a borítéklapon keresztül fölemelkednek. A drót (y2) részei a lapon a (148 149) nyomók segélyével tolatnak keresztül. miközben a (164) exczenter és a rudazat hatása alatt fölemelkednek, mindaddig, míg 41. és 42. ábrákban rajzolt helyzetbe jutnak. Amint a (124) emeltyű (126) csigája a (127) exczenter kivágott (64) részét elhagyja, a (60) szán ismét sülyed és vele az (52 53) nyomók is, melyek ekközben a drót (y2) végeit megerősítik és a részek a 43. és 44. ábrákon föltüntetett helyzetet foglalják el. Miután ama mechanizmusnak, melynek segélyével a drót a borítéklapra erősíttetik, működési módját előadtuk, az egész gép működésének módja könnyen áttekinthető. A borítéklapokat, melyeket az (X) csomóról a gummizott (c cl) ujjak szednek le, ezeki'ől a (p) lemez és a (q) ujjak söprik le. mire ezek az (m ml) vezetőrudakra esnek közvetlenül a (187) továbbítók elébe. A szánt ezután a (t) csuklórúd és (tl) vonórúd hatása alatt a (v) exczenter előre tolja, míg a boritéklap mellső széle a (190) ütközőkhöz jut, melyek ekkor álló helyzetben I vannak. Az (m) sínek (193)-nál sarokkal bírj nak, hogy a (192) ütközők az így előálló í vájatokba behelyezkedhessenek. Azon idő