20102. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés másodrendű vezetők előmelegítésére

- 3 -egyszerű három vezetékes áramvezető rendszer esetében való alkalmazása látható. Ha az izzótest elé ellenállást iktatunk be, czélszerű ha a mágneses kiegyenlítésre szolgáló csévék mágneses áramkörét nem zárjuk teljesen. Ekkor szóródás lép föl, minek következtében az izzótestek elé közvetlenül önindukcziós vezetékek vannak beiktatva. A 7. ábrán látható a másodrendű vezetők előmelegítésére szolgáló kapcsolásnál distributor van alkalmazva. A két (30 és 31) csévének ismét közös mágneses magja van és közöttük a (32) középvezető két oldalán közös vasmagra a két (33 és 34) cséve van beiktatva. Míg a (30 31) csévék erővonalainak iránya azonos, a (33 34) csévék erővonalainak iránya ellentétes, úgy hogy míg azokat egyenletesen terheljük, indukcziómentes vezetékek gyanánt viselkednek. A (30 31 33) és (34) csévék polaritását a (35 36 37 38) nyilak jelzik. A (39 40) izzótestek a (41 42) külső vezetékekhez csatlakoznak, míg a (43 44) előmelegítőellenállások egyrészt a (32) középvezetékhez, másrészt a (33) és (34) csévék végpontjához van kapcsolva, A (47) izzólámpa a (32) középvezeték és a (41) külső vezeték közé van iktatva. Ha a (48 49 50) átkapcsolok zárva vannak, egy elsőd és másodáramkör fejlődik ki. Az elsődáramkör a (47) lámpán folyik át. Ennek következtében a (34 és 31) csévék erősebben vannak terhelve, mint a (33) és 30) csévék, úgy hogy a (43) előmelegítő ellenállásnál minti a Hicksféle kapcsolásnál általában másodáram keletkezik. A (43) előmelegítő ellenállás a (39) izzótestet vezetővé teszi. Mikor a (39 izzótestben az áramerősség a (47) lámpában fogóáram erősségével egyenlővé vált a (43) előmelegítő ellenállásban a másodáram megszűnik, minthogy most a két (33 34) cséve egyenletesen van terhelve. Ezután először a (49) és utána az (50) átkapcsolót nyitjuk és zárjuk az (51) és azután az (52) átkapcsolót. Most már a (44) előmelegítő ellenálláson egy másodáram folyik át, úgy hogy a (40) izzótest vezetővé válik. Mikor az áram erőssége a (40) izzótestben egyenlővé válik a (39) izzótestben keringő áram erősségével, a (44) előmelegítő ellenálláson másodáram nem folyik át, mert most a (34) és (33) csévék vannak egyenletesen terhelve. A (44) előmelegítő ellenállást most már ki lehet kapcsolni. A leírt kapcsolásnál a (43 ős 44) előmelegítő ellenállásokon elsődáram is folyik át. Ennek intenzitása azonban igen csekély és ezért jelentősége sincs. A (43 és 44) csévék ohmos ellenállása ugyanis lényegesen nagyobb, mint a (38) és (37) csévéké. A 8. ábrán látható kiviteli módozat a 7. ábrán láthatótól csupán csak annyiban tér el, hogy a Hicks-féle kapcsolás helyett egy külön (53) másodcséve van alkalmazva, különben a kapcsolás elrendezése és működése magától világos. A 7. ábrán látható feszültségosztó nem csupán csak a (39 és 40) izzótesteknél alkalmazható. Lehet avval más kapcsolásokat is kombinálni, a nélkül, hogy a zavarokra adna okot. így pl. a középvezetőt vagy a (45) ponthoz, vagy a (46) ponthoz lehet kapcsolni és a külső vezetőt a (30 és 31) csévék külső végeivel összekötni. Minthogy a (33 és 34) csévék indukczió mentesek és ohmos ellenállásuk is csekély, a középvezető és a két külső vezető között uralkodó feszültség különbségek is csak kevéssé térnek el egymástól. A 7. ábrán jelzett eljárásnál nem kell az összes izzótesteket a három (32 41 és 42) vezetékek közé kapcsolni. Ellenkezőleg előnyös, ha több izzótest esetében több (33 34) csévét, melyekhez egy-egy háromvezetékes elágazás tartozik, alkalmazunk. Az izzótesteket ekkor az egyes elágazásokba osztjuk el. Ha az 1—6. ábrán látható kapcsolásoknál az izzólámpákat önindukcziós ellenállásokkal helyettesítjük, az utóbbiakat az ugyanabban az ágban lévő és a mágneses kiegyenlítésre szolgáló csévékkel egyesíteni lehet. Ebben az esetben a két cséve erővonalai irányát egyenlővé és a két