20092. lajstromszámú szabadalom • Mótorok elrendezése elektromosan hajtott, nagyobb emelkedéseken és síkfölületeken közlekedő járművek számára

Megjelent 1000. évi deczember lió 12-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATA szabadalmi leiras 20092. szám. V/g. OSZTÁLY. Mótorok elrendezése elektromosan hajtott, nagyobb emelkedéseken és sík­fölületeken közlekedő járművek számára. OESTERREICHISCHE UNION ELECTRICITATS-GESELLSCHAFT CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 25-ike. Olyan járműveknél, melyek úgy sík felü­leten, mint nagyobb emelkedéseken járnak, a nehézség általában véve abban rejlik, hogy a hajtó gép akként szerkesztendő, hogy a mótorhatás foka a sík föliileten is nagy legyen. Ezen okból gyakran külön közleke­dési eszközöket alkalmaznak emelkedésekre való forgalom számára, mi vagy az utasok átszállását, vagy a hajtó gép kicserélését teszi szükségessé, miáltal a forgalomra nézve hátrányok keletkeznek. Ennélfogva nagy előnynek tekintendő, ha a jármű úgy szerkeszthető, hogy egyaránt használható sík föliileten és az emelkedéseken való for­galomnál. Jelen találmány már most adhéziós üzem­mel vagy kombinált fogas rudakkal és adhé­ziós üzemmel bíró elektromos hajtó-járművek mótor-elrendezésére vonatkozik; a találmány­nyal elérjük, hogy két, munkaképességre nézve egymástól teljesen különböző mótor, melyek közül az erősebb nagyobb emelkedé­seknél a fő működést fejti ki, a gyöngébb pedig a csaknem teljesen sík pályán tartja fönn az üzemet, úgyszintén emelkedéseknél mint kisegítő működik, együttműködésüknél, ké­pességüknek megfelelően, csaknem egyfor­mán terheltetnek meg, úgy hogy a megfelelő kapcsolás mellett mind a két mótor folyton nagy hatásokkal dolgozik. Mellékelt rajz a motoroknak föntemlített elrendezését mutatja, valamely motorkocsi, illetve mozdony alvázán. Az (I) mótor, melynek horgonya és te­kercsei sík fölületen való működésnek meg­felelő sebesség számára vannak tekercselve, rendes módon hat egy előtét révén az adhéziós kerekekre. A (11) mótor hasonló típusú, de nagyobb munkaképességű; a mótor tekercselése na­gyobb sebesség számára van berendezve és az előtét akként van megválasztva, hogy a (II) tengely ugyanazon fordulatszámmal bír­jon, mint az (I) tengely. Az utolsó előtét­kerék a (Z) fogasrúd-kerékkel szoros össze­köttetésben áll és mindketten lazán forog­hatnak a (II) tengelyen. A (K) kapcsolás lehetővé teszi a kerekeknek a tengellyel való szilárd összekötését. A mótorok a követ­kező módon működnek: Sík pályán az (I) mótor egyedül iktatható be; emelkedésnél nagy teher mellett a (K) kapcsolást kell beiktatni, mi által a (II) mó­tor a (II) tengelyre hat.

Next

/
Thumbnails
Contents