20088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás darabos vagy préselt szénnek hulladék szénből való előállítására
Megjelent 1000. évi deczember lió 12-én. MAGY. m KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leírás 20088. szám. I/a. OSZTÁLY. Eljárás darabos vagy préselt szénnek hulladékszénből való előállítására. MENZEL EDUÁRD KERESKEDŐ ÉS WOLFF OTTÓ SZABADALMI ÜGYVIVŐ DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 junius hó 21-ike. •leien találmány czélja a széntégla (brikett) gyártásához hasonlóan, értékes tüzelőanyag előállítása a nyers állapotban értéktelen vagy majdnem értéktelen hulladékszénből. Ezen eljárásnál alkalmazhatjuk a különböző szénfajokat (kőszén, barnakő, kokszpor, paraffin előállítás czéljából fölhasznált barnaszén koksz-maradéka, anthraczit) apró darabos, porszemű vagy iszapszerű alakjukban. Amíg azonban ezen fölsorolt anyagoknál csak az első kettő vezet a szokásos brikettező eljárással a kívánt eredményhez, addig jelen találmánynak különös előnye abban rejlik, hogy eredményre vezet úgy a kokszpor, mint a paraffin mel- . lékterméke gyanánt nyert koksz és anthraczit alkalmazásánál is. Ezen melléktermékképen nyert kokszot csakis különleges kemenczékben lehet fölhasználni ; a kokszpor úgyszólván értéktelen. A különben kitűnő anthraczit ugyancsak sajátos tüzelőberendezéseket és határozott szemcsenagyságot igényel. Ezen két anyagot, melyet* eddig briketté nem dolgoztak föl, a közönséges brikettelés által alig lehetne használhatóbbá tenni. Jelen találmány szerint való földolgozás után azonban kitűnő tüzelőanyago t szolgáltat valamennyi háztartási, valamint ipari és üzemi czélra. Ezen eljárás abban áll, hogy a különválasztott hulladékszenet vagy több fajtának keverékét oltott mésszel és vízzel addig keverjük, míg habarcsszerűvé válik; ennél valamivel higabb vagy sűrűbb is lehet. Ezen pépszerű anyagot alakos edényekben formázzuk és szárítjuk. Lehet nagyobb edényeket is alkalmazni, hogy nagyobb tömböket kapjunk, melyeket azután darabokra törünk; lehet azonban kisebb edényekben brikettszerű alakokat is formázni. Ezen formázás — és ebben különbözik jelen találmány azon ismert brikettező eljárásoktól, melyeknél meszet használnak föl kötőanyagúi — nyomás nélkül megy végbe, vagy pedig nagyon kicsiny nyomás mellett, úgy hogy a darabok száradás után lyukacsosak, szivacsosak és még szinökben is a kokszra emlékeztetők lesznek. Ennek magyarázata a következő: Miután a nagy fölszívóképességű szénanyag nagy mennyiségű vizet vesz föl, de ezt a vizet nyomás által az anyag egyidőben való tömörítésénél nem távolíthatjuk el, kell tehát, hogy száradásnál üregek képződjenek.