20088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás darabos vagy préselt szénnek hulladék szénből való előállítására

Megjelent 1000. évi deczember lió 12-én. MAGY. m KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leírás 20088. szám. I/a. OSZTÁLY. Eljárás darabos vagy préselt szénnek hulladékszénből való előállítására. MENZEL EDUÁRD KERESKEDŐ ÉS WOLFF OTTÓ SZABADALMI ÜGYVIVŐ DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 junius hó 21-ike. •leien találmány czélja a széntégla (bri­kett) gyártásához hasonlóan, értékes tüzelő­anyag előállítása a nyers állapotban érték­telen vagy majdnem értéktelen hulladék­szénből. Ezen eljárásnál alkalmazhatjuk a különböző szénfajokat (kőszén, barnakő, kokszpor, paraffin előállítás czéljából föl­használt barnaszén koksz-maradéka, anthra­czit) apró darabos, porszemű vagy iszap­szerű alakjukban. Amíg azonban ezen föl­sorolt anyagoknál csak az első kettő vezet a szokásos brikettező eljárással a kívánt eredményhez, addig jelen találmánynak kü­lönös előnye abban rejlik, hogy eredményre vezet úgy a kokszpor, mint a paraffin mel- . lékterméke gyanánt nyert koksz és anthra­czit alkalmazásánál is. Ezen melléktermék­képen nyert kokszot csakis különleges ke­menczékben lehet fölhasználni ; a kokszpor úgyszólván értéktelen. A különben kitűnő anthraczit ugyancsak sajátos tüzelőberende­zéseket és határozott szemcsenagyságot igényel. Ezen két anyagot, melyet* eddig briketté nem dolgoztak föl, a közönséges brikettelés által alig lehetne használhatóbbá tenni. Jelen találmány szerint való földol­gozás után azonban kitűnő tüzelőanyago t szolgáltat valamennyi háztartási, valamint ipari és üzemi czélra. Ezen eljárás abban áll, hogy a különvá­lasztott hulladékszenet vagy több fajtának keverékét oltott mésszel és vízzel addig keverjük, míg habarcsszerűvé válik; ennél valamivel higabb vagy sűrűbb is lehet. Ezen pépszerű anyagot alakos edényekben for­mázzuk és szárítjuk. Lehet nagyobb edé­nyeket is alkalmazni, hogy nagyobb töm­böket kapjunk, melyeket azután darabokra törünk; lehet azonban kisebb edényekben brikettszerű alakokat is formázni. Ezen for­mázás — és ebben különbözik jelen talál­mány azon ismert brikettező eljárásoktól, melyeknél meszet használnak föl kötőanya­gúi — nyomás nélkül megy végbe, vagy pedig nagyon kicsiny nyomás mellett, úgy hogy a darabok száradás után lyukacsosak, szivacsosak és még szinökben is a kokszra emlékeztetők lesznek. Ennek magyarázata a következő: Miután a nagy fölszívóképes­ségű szénanyag nagy mennyiségű vizet vesz föl, de ezt a vizet nyomás által az anyag egyidőben való tömörítésénél nem távolíthatjuk el, kell tehát, hogy száradás­nál üregek képződjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents