20068. lajstromszámú szabadalom • Betörés ellen biztosító készülék

megfelelő vezetékek révén áramkört zárnak, mely e közben egy riasztó készüléket működtet. A vezető összeköttetés az áramforrás és a lapok között e mellett a következő: A (28) telep egyik sarka a beállító készülék (10. ábra) fémalapjával és ennek folytán a fémből való horonylapokkal (1. 9. ábra), hol (50)-nél a beállító készülék behelyezettnek gondolandó), vagy pedig közvetlenül a horonylapok valamelyikével van összekötve. A (28) telep másik sarka a (29) fémkúpok valamelyikével (a rajzban a vezeték előbb az (58) tekercshez megy), ez pedig a (10) horonyban fekvő (30) huzal révén a (31) kupakkal van összekötve, mely a (29) kupakba illik. A (22) barométerek a (32) huzalok útján a horonylapokkal és a (33) huzalok révén a (30) huzalokkal állanak vezető összeköttetésben (9. ábra). Minthogy azonban a (33) huzalok nem merülnek a higanyba, az áramkör meg van szakítva. Ha már most a horonylapokban a légnyomás (pl. a lapok megfúrása folytán) megváltozik, akkor a (22) barométerek higanya a következő áramkört zárja: (33 30) huzalok, (29) (vagy (31) kupak, (28) telep, ja horonylapok anyaga, (32) huzal, a (22) barométerek higanya, (33) huzal. Ebbe az áramkörbe egy tetszőleges riasztó készülék (pl. 12. ábra) van iktatva, mely jelt ad. A riasztó készülék bármilyen lehet; jelen példában egy (35) gázfejlesztő van e czélra elrendezve, mely a pénztár belsejében van elhelyezve és melyből a (36) cső vezet egy jelzősíphoz. A gázfejlesztő áll az erős palaczkalakú (37) kovácsolt vastartályból, mely nátriumbikarbonátot tartalmaz, és melynek nyakába egy kénsavat tartalmazó (38) palaczk van elhelyezve, melynek csaknem a (37) tartály fenekéig érő és azután fölfelé hajlított (39) kiömlési csöve van és melynek teteje (40) viaszréteggel födött nyílással bír. A (37) tartály nyakán továbbá keresztül nyúlik egy az áramkörbe iktatott kapcsoló által áramzárás esetén lefelé mozgatott, rugalmas üreges (41) ütőpeczek, mely e közben a viaszrétegen áthatol vagy egyidejűleg, valamely ismert módon az áramot ismét megszakítja, úgy hogy hirtelen fölemelkedik és az átlyukasztott viaszréteget szabaddá teszi; ennek következtében a (39) csőből kénsav ömlik ki és szénsav fejlődik, mely a (42) szelepet zárja és a (36) csövön át, melybe kellő magas nyomás előidézése czéljából egy ezen nyomás túlhaladásánál szétpukkadó membrán lehet beiktatva, a jelzősíphoz jut és ezt megszólaltatja. A (36) vezetőcső aczélból van és kisebb átmérővel bíró (43) csövekkel van körülvéve, melyeknek czélja ugyanaz, mint a hornyolt lemezeké és melyek a 15. ábrában föltüntetett módon a hozzátartozó barométerrel vannak összekötve; ennélfogva a gázfejlesztőtől a jelzősíphoz vezető vezeték minden sérülése is rögtön jeleztetik és ez által a jelzősíp esetleges kikapcsolása a (36) vezető cső elvágása útján megakadályoztatik. Hogy — különösen pénztáraknál nemcsak a falaknak külső megsértése útján megkísérelt betörés, hanem a zárnak hívatlan fölnyitása is jeleztessék, a zár a 11. ábrában föltüntetett elrendezéssel bír és a pénztár vagy a megvédendő helyiség belsejében a 10. ábrában bemutatott beállító készülék van elhelyezve. A zár általánosságban nem különbözik valamely közönséges zártól, csakhogy az ajtóban egy az egyik oldalon két, a (28) telep áramkörébe iktatott kontaktussal ellátott rögzített (46) prizma van elrendezve, míg a (47) zárreteszben egy elszigetelt, vezető (48) inga van fölfüggesztve. Zárt ajtó esetén (11. ábra) az inga nem érintkezik a (44) és (45) kontaktusokkal; ha ellenben az ajtót nyitjuk, illetőleg a reteszt visszatoljuk, a (48) inga a (44) és (45) kontaktusokkal érintkezésbe jut, miáltal az áramkör, melybe a riasztó ké-