20067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos izzófény előállítására

-» Megjelent, 1900. évi deczember hó 12-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 20067. szám. VII/h. OSZTÁLY. Eljárás elektromos izzófény előállítására. GANZ ÉS TÁRSA VASÖNTŐ ÉS GÉPGYÁR RÉSZ VÉNYTÁRSUL AT ÉS EGYESÜLT VILLAMOSSÁGI RVTÁRSASÁG CZÉGEK BUDAPESTEN, MINT DR

NERNST WALTHER TANÁR GÖTTINGAI LAKOS JOGUTÓDJAI. A szabadalom bejelentésének napja 1897 szeptember hó 4-ike. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi új villamos izzófény előállítására. A villamos izzófénynek eddigi alkalmazásánál elsőrendű vezetők (fémes vezetők) szolgálnak fölhevítendő ellenállás gyanánt. Ezek azonban elvileg azért czélszerűtlenek, mivel azok mindig a fényen kívül még az összes ultravörös sugarakat is erősen ábrázolják, izzó állapotukban tehát kibocsájtják, úgy hogy a bevezetett villamos energiának csak csekély részét nyerjük vissza fénj7

alakjában. Másodrendű vezetőknek (elektrolytoknak) izzótestek gyanánt való alkalmazásánál elvileg lehet oly anyagot találni, mely izzó állapotában oly hullámhosszaságú sugarakat bocsájt ki. a milyeneket fény gyanánt érezünk ; pld. az Auer-fénynek kitűnő hatása is úgy látszik — az alkalmazott izzótesteknek ily viselkedésén alapszik. Tényleg sikerül oly testeket, mint a mész, magnézia és más efféléket alkalmas áramok segélyével intenzív fehér izzásba hozni és a mérések, a mint az elméletileg előre látható volt, azt eredményezték, hogy ezen új villamos izzófény az eddig használtat jelentékenyen fölülmúlja. Azon körülmény, hogy az említett anyagok igen magas hőmérsékleteket tartósan elbírnak, a haszonhatást természetesen még inkább fokozza. így pld. egy (7 mm. hosszú, 1'5 mm. vastag és krbl. 0'4 mm.-nyi belső átmérővel bíró) a szabad levegőn izzó, égetett magnéziából álló űrös henger 118 volt feszültségű 0 23 ampérnyi (27 wattos) váltakozó áramnál oly fényt szolgáltat, mely 31 Hefner lámpának 26 normális gyertyafénynek, tehát wattonként 0 96 normál gyertyafénynek felel meg. Nem szenved kétséget, hogy nagyobb izzótesteknek és megfelelően erősebb áramnak alkalmazásánál, továbbá légritkított, vagy a meleget rosszúl vezető' gázokkal telt terekben a haszonhatás még jelentékenyen növekszik. Az említett vezetők közönséges hőmérsékletnél majdnem teljesen szigetelők és csak erősen fölhevített állapotukban kezdenek relatíve jól vezetni. Hogy tehát a galván áramot (váltakozó vagy egyenáramot) az izzótesten átvezet-