20047. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán

Megjelent 1900. évi deczeniber hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS k2()0-17. s/úm, Ve/2. OSZTÁLY. Vízcsöves kazán. SCHULZ RIKÁRD MÉRNÖK BERLINBEN, A szabadalom bejelentésének napja 1800 márczius hó 12-ike. A jelen találmány tárgyát vízcsöves kazán képezi, mely kis kiterjedése és egyszerű szerkezete mellett nagy üzembiztonsággal bír és a tűzgázok hőmérsékletének teljes kihasználását teszi lehetővé. Külön keringtető csöveknek az alsó és a fölső kazán között való elrendezése, a jelen találmány tárgyát képező kazánnál ugyanúgy, mint a hasonló régebbi kazánoknál az által van elkerülve, hogy a keringést a fölső kazánból az alsó, illetve a két alsó kazánba, rövidebb, a tűztől legtávolabb eső, hajlított csövek közvetítik, míg a többi cső a hatásosabb gőzfejlesztésre szolgál. A jelen találmány tárgyát képező vízcsöves kazán különösen az által tűnik ki, hogy a csövekre csak egy tüzelés tűzgázai hatnak és hogy a tűzgázok föl- és leszállva, a csőnyalábokat oly kémény irányában áramolják körül, mely a fölső kazántól oldalt van elrendezve. Ezen czélból ismeretes módon sűrűn egymás mellé fektetett csövekből falakat képezünk, melyek a tűzgázokat föl- és lefelé áramolni kényszerítik, a mikor is a rövidebb, részben a fölső kazán vízterébe, részben pedig annak gőzterébe torkoló csövek, melyek a tűztől legtávolabb esnek, a vízkeringést közvetítik, míg a többi csövek hatásosabb gőzfejlesztésre szolgálnak. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgyát képező kazán két foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a kazán egyetlen alsó kazánnal bíró foganatosítási alakjának oldalnézete. A 2. ábra harántmetszete. A 3. ábrában a kazánnak két alsó kazánnal bíró foganatosítási alakja oldalnézetben van föltüntetve. A 4. ábra ezen foganatosítási alak harántmetszete. A jelen vízcsöves kazán csak egy tűztérrel bír és különösen aránylag kis munkateljesítmények számára való alkalmazásra van szánva. A szűk hajlított vízcsövek a fölső és alsó kazánt összekötik egymással és egyes csőnyalábokat képeznek. Ez utóbbiak ismeretes . módon válaszfalak által egymástól el vannak különítve, illetve kisebb (a b c) nyalábokra vannak fölosztva, úgy hogy a fűtőgázok kénytelenek a nyalábokat lehetőleg hosszú úton körüláramolni. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett foganatosítási példánál a fölső (A) kazán a csőnyalábok által csak egy alsó (B) kazánnal van összekötve. A tűzgázok az (e) tűztérből legelébb a hosszabb csövekből álló (a) nyalábon, ez-