20028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép ekevasak előállítására

2 -liem ér (lásd 4. és 5. ábrát). Az (a) hengerek már most először úgy forognak, hogy a csúcsrészek számára szolgáló (b - -b) kaliberek jutnak egymás fölé. A hengerek ennek folytán a 7. ábrában föltüntetett helyzetből a 8. ábrabeli helyzetbe jutnak és e mellett, mint a 8. ábra mutatja, a munkadarab egyik fele a (b) kalibereknek megfelelően lesz kihengerelve (lásd 14. ábrát). Ezután a munkás felé mozgó munkadarab szabaddá válik és a hengerműnek önműködő átkapcsolódása következik be. Ha már most a hengerek addig forognak, a míg az (a1

) hézagok jutnak egymás fölé, akkor a munkadarab ismét visszatolatik az (a) hengerek közé és az eke vasak hátsó részei hengerelteinek ki, úgy hogy a 15. ábra szerint munkadarab áll elő. A munkadarab tehát elsősorban közepétől csúcsa felé és azután ismét a közepétől a vége felé lesz kihengerelve. Hogy a hengerek önműködő átkapcsolódását létesíthessük, az (r) kerekek egyikén egy ferdeirányú bütyök van alkalmazva (lásd 3., 4., 10. és 12. ábrákat), a mely mihelyt a csúcs ki van hengerelve kifelé irányuló (n) fölületével az (s) tolókához ütődik. A tolóka ez által annyira mozgattatik el, hogy az (e) súlyemeltyűt fölbillenti, miáltal a kikappcsoló emeltyű az (m) kapcsolót az (r1

) kerék agyából az (r2

) kerék agyába juttatja és a henger ellentétes irányú mozgása bekövetkezik (lásd 11. és 12. ábrát). Később a bütyöknek a kerék fölé irányuló (w) ferde föliilete ütközik az (s) tolókához és azt, valamint a többi alkatrészeket ellentétes irányú mozgásba hozza, a mi által a henger eredeti forgási irányát visszanyeri. A (b) kaliberekben megmunkált munkadarab már most a (t) szánra kerül, a mely ezután oldalt eltolódik és úgy mozgattatik a hengerek fölé, hogy az ekevas hátsó része az újólag a kezdeti irányban forgó hengerek által ismét megfogatik. A munkadarab ekkor a (c) kaliberbe jut (lásd a 9. ábrát), a mely annak végleges alakját megadja. Míg az egyik munkadarab a (c) kaliberben elkészül, a következő munkadarab csúcsrésze egyidejűleg kihengerelhető a (b) kaliberben A (t) szán, mely — hogy a munkadarabnak a meghatározott helyzetet megadhassuk egy magas, a munkadarab alakjának megfelelő (t1

) karimával van ellátva, úgy hosszvalamint keresztirányban eltolható és a kellő időben önműködően mozgattatik el. A hengerműn (d1

) kiemelkedéssel ellátott (d) tárcsa van alkalmazva, a mely által a (g1

) karikával ellátott (g) emeltyű mozgattatik (lásd 1. és 3. ábrát). A (g) emeltyű (i) rúd közvetítésével van az (i1

) emeltyűvel összekötve. Az (i1

) emeltyű a (k) hasítékbau (kx

-k2

) csapok által vezetett (t) szánon van forgathatóan ágyazva (lásd 3—6 ábrákat). Az (i1

) emeltyű, mely a (k1

) csap körül foroghat, (n1

) rúd közvetítésével van egy második (i2

) emeltyűvel kapcsolva, mely a másik (k2

) csap körűi foroghat. Az (n1

) rúd (o) hasítékkal van ellátva (lásd 3—5. ábrában pontozva). Ebbe a hasítékba hatol be a (t) szánnak (z2

) peczke. A (g) emeltyű a (d1

) kiemelkedés által először az (f) rúgó hatása ellenére csak annyira mozgattatik, hogy az (i1

i2

) emeltyűk a 3. ábrabeli helyzetbe jutnak, a miáltal a (t) szán (z2

) peczek által a hengertől eltávolíttatik (lásd 3. ábrát és az 5. ábrában a pontozást). Ha a munkadarab a szánra esett, akkor a jobban kiálló (d2

) kiemelkedés által az emeltyű tovább mozgattatik és ez által a (t) szán eltolatík. Az (o) hasíték a (z2

) peczeknek további elmozgását meg nem engedi. A (g1

) karika már most teljesen elhagyja a (d2

) kiemelkedést és a (g) emeltyű a rúgó hatása folytán az 5. ábrabeli helyzetbe jut, a melyben a szán a munkadarabbal együtt úgy vitetik a hengerek fölé, hogy a munkadarab általuk újból megfogatik és (c) kaliberek által megkapja végleges alakját. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ekevasak előállítására, az által jellemezve, hogy egy munkadarabból két egymás mellett fekvő ekevas oly módon lesz kihengerelve, hogy középen egymással összefüggnek és szimmetrikus hengerelt darabot nyerünk, mely a kihengerlés után kettévágatik. 2. Az 1. igénypont alatti eljárás egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy lehetőleg szimmetrikus munkadarab elérése czél-