20027. lajstromszámú szabadalom • Önműködően töltődő lőfegyver

Megjelent 1900. évi deczember lió 12-én. MAGY SZABADALMI Klli HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20027. szám. XIX/a. OSZTÁLY. Önműködően töltődő kézi lőfegyver. QUIST KERESZTÉLY FŐHADNAGY ÉS ANDERSEN ANDERS PÉTER VALDEMÁR FŐHADNAGY KOPENHÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 szeptember hó 28-ika. Jelen bejelentés tárgyát képező találmány czélja oly kézi lőfegyver előállítása, mely a szokásos alak megtartása mellett a jelen ismétlő puskák összes követelményeinek gyakorlati használatra megfelel, teljesen automatikusan működik, vagy ha szükséges, épp úgy használható, mint egy rendes hengerszerkezettel bíró egyenes húzású ismétlő puska. Ezen rendszer minden tetszőleges szekrényalakú tölténytárral kapcsolatosan használható és a ' závárzat is tetszőleges egyenes húzású hengerszerkezet lehet. A fegyver kaliberje nem bír befolyással. A töltény rovátkolt (karimanélküli) is lehet. A találmány vadászfegyverekre is alkalmazható. A találmány lényege röviden a következő : A fegyver elsütésénél a cső a závárzattok és a lobbantyúval együtt egy keretben vezettetve az agyba visszafut, mely mozgásnál két rúgó (rekiilrúgók) valamint egy harmadik gyöngébb rúgó (zár-rúgó) megfeszül. A tölténytár-nyílás különleges alakjánál fogva a legfölsőbb töltény oly helyzetbe jut a tüzelésnél, hogy a závárzat-tok a tölténytár fölött akadálytalanúl elhaladhat. Ha a cső závárzat-tok és lobbantyú egészen visszafutott, a lobbantyú egy pillanatig rögzíttetik, míg a rekiilrúgók a csövet és a závárzat-tokot előre viszik, mi által a závárzat nyittatik és az üres hüvely kilöketik. Mihelyt a cső és závárzat-tok helyükre jutottak, a zárrúgó a lobbantyút előre viszi, mi által új töltény vitetik a csőbe, a závárzat becsukatik ós a gyúszög megfeszíttetik. A fegyver ismét lövésre kész. Jelen találmányra, ismert szerkezetekkel összehasonlítva, különösen jellemző a három teljesen határozott mozgás, melyek egymást nem befolyásolják, még pedig: 1. a cső, závárzat-tok és lobbantyú együttes hátramozgása a tölténytár mögé; 2. a cső és závárzat-tok közös előremozgása, míg a lobbantyú hátramarad és végre 3. a lobbantyú előremozgása, mindezek azon czélból, hogy a mozgások lehetőleg egyenletesek legyenek, az egyes részek túligénybevétele elkerűltessék és biztos működés éressék el. A cső és lobbantyú együttes visszafutása az egész úton, ezen szerkezetnek még azon lényeges előnyt biztosítja, hogy a lőpor-gázok a cső fúratát teljesen elhagyhatják,