19994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramnak egy elektromos áramhálózat feszültség alatt álló pontjai között való átmenetének könnyítésére
Megjelent 1900. évi deczember lió 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19994. szám. VII/s. OSZTÁLY. Eljárás áramnak egy elektromos áramhálózat feszültség alatt álló pontjai között való átmenetének megkönnyítésére. ELEKTRISCHE GLÜHLAMPEN-FABRIK WATT SGHARF & C° CZÉG( ÉS DR BLAU FRIGYES MAGÁNTANÁR BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 16-ika. Hogy tetszőleges anyagból például platinából vagy szénből készült elektródák vagy előzetesen fölhevített másodrendű vezetőkből álló elektródák között fényívet létesítsünk, 100 vagy 100 Voltnyi feszültségnél az elektródákat vegy érintkezésbe vagy legalább is nagyon közel kell egymáshoz hozni, a mikor is, különösen a másodrendű vezetőkből készült elektródák az érintkezésnél okvetlenül összehegednek, míg ha az elektródák oly távol állanak egymástól, hogy nem hegednek össze, ismét oly nagy feszültségre van szükségünk, hogy az áramnak világítási czélokra való észszerű kihasználásáról szó sem lehet, mivel ezen feszültségnek csak kisebb része szükségeltetik a fényív föntartásához, míg nagyobb részét egy előkapcsolt ellenállással kell megsemmisíteni. A jelen találmány tárgyát már most oly eljárás képezi, melynek segélyével a fényívet (vagy általánosságban szólva az elektromos átcsapást) két elektróda között nagyobb távolságra és tetemesen kisebb kezdeti feszültséggel létesítjük, mint a hogy ez eddig lehetséges volt. A jelen eljáVás a legkülömbözőbb ipari ágakban alkalmazható; I a következőkben annak elektromos világításnál való alkalmazását fogjuk ismertetni másodrendű vezetők között föllépő fényív előidézésére. Mindenekelőtt két, másodrendű vezetőből készült elektródát, melyek között egynéhány 100 Voltnyi feszültség uralkodik néhány millimétertől egészen egy czentiméternél valamivel nagyobb távolságra állítunk egymással szemben. Már most a vezetőket Bunsen- vagy spiritus-lánggal fölhevítjük a nélkül, hogy ezáltal észrevehető áramátcsapás keletkeznék; mihelyt azonban a lángban oly sókat gőzölőgtetünk el, melyeknek gőzei az elektromosságot jól vezetik, különösen kálisót, akkor az elektródák között rögtön fényív létesül, mely természetesen a láng illetve a gőzök eltávolítása után is megmaradhat. Ezen. a kálivegyületeknek izzó gőzeinek hozzávezetése által elért hatás okát nyílván ezen gőzöknek az elektromosságot jól vezető képességével magyarázhatjuk meg, a mikor is föltételezhető, hogy a vezető képesség a hőmérsék növelésével is növekedik úgy, hogy az eleinte képződő áramátcsapás az elektródák közötti vezetést a gőz hömérsékének növe-
