19973. lajstromszámú szabadalom • Készülék hallható jelzések adására a haladó vonat által

lányos kapcsolást létesít, amely a bódéban lévő csöngetyűt addig működteti, amíg az elsült durrantyúkat ki nem cserélik. Ezen kicserélés eszközlésére a (44) szek­rény, a (2) korongnak megfelelően, leemel­hető födéllel van ellátva, ennek eltávolí­tása után a (2) korongot kézzel hajtjuk és amint az elsült durrantyúk a kalapács mel­letti nyíláson megjelennek, azokat kicseréljük Ha bármely oknál fogva a készüléket mű­ködésen kívül akarjuk helyezni, akkor elég­séges megfelelő rögzítőkkel a (14) emeltyűt rögzíteni, miáltal a vonat elhaladásánál a (25) pedálnak megfelelő sülyedése csak a (13) emeltyűre vitetik át. Már most áttérhetünk a berendezésre, amely a készülék kezelését a bódéból teszi lehetővé. Ez áll egy a (14) emeltyű alá nyúló és egy vezetékben könnyen csúszó (21) ékből, amely szögemeltyűk közvetítésé­vel, egy ellensúllyal ellátott (1G) emeltyűhöz van kapcsolva, mely emeltyű egy vízszintes (23) tengelyre lazán van szerelve és ame­lyet a 2. és 4. ábrán föltüntetett helyzet­ben egy ellensúllyal ellátott a (23) tengelyre ékelt (17) emeltyű tart, úgy hogy, ha az utóbbi (17) emeltetik az előbbi (16) fölsza­badul és sülyedve a (21) éket a (14) emeltyű alá tolja, miáltal ennek lesülyedését meg­gátolja. A (17) emeltyűhöz egy (32) huzal van kapcsolva, amelynek meghúzása által ezen emeltyű fölemeltetik és így a leírt módon, a (14) emeltyű sülyedése is megakadályoz­tatik. Már most föltéve azt, hogy a bódéból a (32) huzal segélyével a (14) emeltyű műkö­dését épen akkor akarjuk megszüntetni, amikor a készülék fölött egy vonat halad el, vagyis amikor a (25) pedál le van nyomva, akkor a (14) emeltyű ugyan nem fog rög­tön rögzíttetni, hanem csak a vonat elhala­dása után, mivel a (17) emeltyűnek a (32) huzallal való fölemelése után, a (16) emeltyű sülyed ugyan, de csak addig, amíg a (21) ék a lesülyedt (14) emeltyűig ér; mihelyt azonban a (14) emeltyű ismét fölemelkedik, akkor a (16) emeltyű is folytatja sülyedését mindaddig; míg a (21) éket egészen a (t i) emeltyű alá tolta. Ezekből látható, hogy a készülék a bódé­ból minden körülmények között a (32) huzal segélyével működésen kívül helyezhető, to­vábbá látható még az is, hogy ennek for­dítottja, vagyis a (21) éknek a (14) emeltyű alól való kihúzása folytán a készüléknek működésbe való hozatala is, a (25) pedál­nak bármely állásánál eszközölhető. Most áttérünk a második, «kétvágányú vonalokon alkalmazott és egy optikai jelzőkészülékkel összeköttetésben álló készűlék» czímen jel­zett esetre, amelyet tulajdonképen az 1,2., 3., 4. és 5. ábrák ábrázolnak. Ezen esetnél a bódéból kiinduló (32) huzalon kívül, még egy másik (32) huzal van alkalmazva, mely az optikai készülékhez van kapcsolva. Ezen drótok nincsenek azonban a (17) emeltyű (50) karjához erősítve, hanem aniiiik (51) csuklóján két oldalt alkalmazott nyílásokon huzatnak keresztül és (42) ütközőkkel van­nak ellátva. Ki feszítésükre pedig a végükre alkalmazott (31) súlyok szolgálnak. Ezen elrendezés lehetővé teszi azt, hogy a (32 és 33) drótok egymástól függetlenül emelhetik föl a (17) emeltyűt. A harmadik esetet átugorva, amely a negyedikkel szemben ugyanazt az egyszerű­sítést mutatja, mint az első a másodikkal szemben, áttérünk az utolsó legfontosab­bikra, vagyis arra, amelynél a készülék egy egyvágányú vonalon van alkalmazva és egy optikai jelzőkészüléknek jelzését ismétli. Ezen esetben szemben a második esettel a készüléknek nem szabad akkor működnie, midőn a vonat az állomásból kifelé halad. Ezt azáltal is el lehetne érni, hogy az őr az emeltyűt a (32) dróttal a bódéból megfele­lően beállítja. Hogy azonban az őrnek eset­leges feledékenységéből származó zavarok­nak elejét vegyük, egy segéd-mechanizmust alkalmazunk, mely a (17) emeltyű beállítá­sát önműködőlég eszközli. Ezen segéd-mecha­nizmus áll a (26) pedál és az állomás közzé, a vágányhoz alkalmazott (27) ellenpedálból (6. és 7Í ábra), amely a haladó vonat által lenyomva, a (18 és 19) emeltyűk és a (34) huzal segélyével a (17) emeltyűt fölemeli

Next

/
Thumbnails
Contents