19973. lajstromszámú szabadalom • Készülék hallható jelzések adására a haladó vonat által

lányos kapcsolást létesít, amely a bódéban lévő csöngetyűt addig működteti, amíg az elsült durrantyúkat ki nem cserélik. Ezen kicserélés eszközlésére a (44) szekrény, a (2) korongnak megfelelően, leemelhető födéllel van ellátva, ennek eltávolítása után a (2) korongot kézzel hajtjuk és amint az elsült durrantyúk a kalapács melletti nyíláson megjelennek, azokat kicseréljük Ha bármely oknál fogva a készüléket működésen kívül akarjuk helyezni, akkor elégséges megfelelő rögzítőkkel a (14) emeltyűt rögzíteni, miáltal a vonat elhaladásánál a (25) pedálnak megfelelő sülyedése csak a (13) emeltyűre vitetik át. Már most áttérhetünk a berendezésre, amely a készülék kezelését a bódéból teszi lehetővé. Ez áll egy a (14) emeltyű alá nyúló és egy vezetékben könnyen csúszó (21) ékből, amely szögemeltyűk közvetítésével, egy ellensúllyal ellátott (1G) emeltyűhöz van kapcsolva, mely emeltyű egy vízszintes (23) tengelyre lazán van szerelve és amelyet a 2. és 4. ábrán föltüntetett helyzetben egy ellensúllyal ellátott a (23) tengelyre ékelt (17) emeltyű tart, úgy hogy, ha az utóbbi (17) emeltetik az előbbi (16) fölszabadul és sülyedve a (21) éket a (14) emeltyű alá tolja, miáltal ennek lesülyedését meggátolja. A (17) emeltyűhöz egy (32) huzal van kapcsolva, amelynek meghúzása által ezen emeltyű fölemeltetik és így a leírt módon, a (14) emeltyű sülyedése is megakadályoztatik. Már most föltéve azt, hogy a bódéból a (32) huzal segélyével a (14) emeltyű működését épen akkor akarjuk megszüntetni, amikor a készülék fölött egy vonat halad el, vagyis amikor a (25) pedál le van nyomva, akkor a (14) emeltyű ugyan nem fog rögtön rögzíttetni, hanem csak a vonat elhaladása után, mivel a (17) emeltyűnek a (32) huzallal való fölemelése után, a (16) emeltyű sülyed ugyan, de csak addig, amíg a (21) ék a lesülyedt (14) emeltyűig ér; mihelyt azonban a (14) emeltyű ismét fölemelkedik, akkor a (16) emeltyű is folytatja sülyedését mindaddig; míg a (21) éket egészen a (t i) emeltyű alá tolta. Ezekből látható, hogy a készülék a bódéból minden körülmények között a (32) huzal segélyével működésen kívül helyezhető, továbbá látható még az is, hogy ennek fordítottja, vagyis a (21) éknek a (14) emeltyű alól való kihúzása folytán a készüléknek működésbe való hozatala is, a (25) pedálnak bármely állásánál eszközölhető. Most áttérünk a második, «kétvágányú vonalokon alkalmazott és egy optikai jelzőkészülékkel összeköttetésben álló készűlék» czímen jelzett esetre, amelyet tulajdonképen az 1,2., 3., 4. és 5. ábrák ábrázolnak. Ezen esetnél a bódéból kiinduló (32) huzalon kívül, még egy másik (32) huzal van alkalmazva, mely az optikai készülékhez van kapcsolva. Ezen drótok nincsenek azonban a (17) emeltyű (50) karjához erősítve, hanem aniiiik (51) csuklóján két oldalt alkalmazott nyílásokon huzatnak keresztül és (42) ütközőkkel vannak ellátva. Ki feszítésükre pedig a végükre alkalmazott (31) súlyok szolgálnak. Ezen elrendezés lehetővé teszi azt, hogy a (32 és 33) drótok egymástól függetlenül emelhetik föl a (17) emeltyűt. A harmadik esetet átugorva, amely a negyedikkel szemben ugyanazt az egyszerűsítést mutatja, mint az első a másodikkal szemben, áttérünk az utolsó legfontosabbikra, vagyis arra, amelynél a készülék egy egyvágányú vonalon van alkalmazva és egy optikai jelzőkészüléknek jelzését ismétli. Ezen esetben szemben a második esettel a készüléknek nem szabad akkor működnie, midőn a vonat az állomásból kifelé halad. Ezt azáltal is el lehetne érni, hogy az őr az emeltyűt a (32) dróttal a bódéból megfelelően beállítja. Hogy azonban az őrnek esetleges feledékenységéből származó zavaroknak elejét vegyük, egy segéd-mechanizmust alkalmazunk, mely a (17) emeltyű beállítását önműködőlég eszközli. Ezen segéd-mechanizmus áll a (26) pedál és az állomás közzé, a vágányhoz alkalmazott (27) ellenpedálból (6. és 7Í ábra), amely a haladó vonat által lenyomva, a (18 és 19) emeltyűk és a (34) huzal segélyével a (17) emeltyűt fölemeli