19941. lajstromszámú szabadalom • Merevítőberendezés szelepek vagy szabályozó berendezések membránjaihoz

(F) rúgó hat (1—3. ábra). A nyomóközeg a szelepen a nyíl irányában áramlik át és a lefojtás után az (A) membrán alá jut és a súlyok vagy az (F) rúgó hatása ellen hat. Nehogy a membrán átnyomassék vagy túlságos deformálódásokat szenvedjen, igen gyakran lökethatároló ütközőket szokás alkalmazni. Az eddig használt nyomáscsökkentő szelepeknél azonban egy súlyos hátrány vált érezhetővé. A membránok ugyanis kerületüktől középpontjuk felé szükségszerűen egy bizonyos tekintetben gyűrű-alakban domborodnak ki, ugyanis a membrán kerületén a beáramló nyomóközeg hatása alatt gyűrűs vonal mentén bizonyos tekintetben fölfúvódik, míg a középen az itt fölülről ható túlnyomás következtében bizonyos tekintetben lesülyed (lásd a 2. ábrát). Ez az alakváltozás föllép, akár alkalmazva van, akár nincs a (G) lökethatároló, mi az 1. és 2. ábrából is világosan kitűnik. A membránnak külső, gyűrűalakú már fölfúvott része tehát az alulról ható nyomásra el van veszve és a nyomás növekedténél csupán a mindig kisebbedő középső, köralakú fölület fog érvényesülni és az ebből származó erő fog a súlyterhelés esetében egyenletes maradó, a rúgóterhelés esetében növekvő ellenerőnek egyensúlyt tartani. Ennek káros következménye szembeszökő. Ha a beáramló nyomóközeg feszültsége növekszik, a membrán és evvel a szelep is mindinkább érzéketlenné válik és a membrán lökete is kisebbedik. Folytonos és a nyomásnövekedést megfelelően, gyorsan kisérő nyomáscsökkentés létesítése és ennek kellő fokon való tartása czéljából — mint az a mondottakból kitűnik — az szükséges, hogy a membrán az alsó fölületére ható egyenletes nyomás alatt egész elmozdulását gyorsan befejezze és egyenletes, lehetőleg nagy érzékenységét megtartva, vigye a szeleptestet a záróhelyzetbe. Ezt a legczélszerűbben és biztosabban az által érjük el, hogy a membránnak föntebb jelzett, gyűrűalakban való földuzzadását meggátoljuk. Erre a czélra egy, a membránon alkalmazott berendezés szolgál, mely ezt a lapos kúpnak tekinthető membránt (a kúp csúcspontját képező) középponttól (az alapnak tekinthető) kerülete felé sugárirányban, a kúp alkotói mentén futó vonalak szerint merevíti. A csatolt rajzokon a 3—7. ábrán eme merevítés több kiviteli módozata látható, mely berendezést a következőkben ((merevítő rostélynak» fogunk nevezni. Egy ily (K) merevítő rostély lényegében véve egy állványból áll, mely ernyő vázához hasonló, miközben az egyes bordák elég merevek ahhoz, hogy a membránnak föntebb jelzett gyűrűalakú behajlása elkerülhető legyen. Maga a membrán egy hajlékony úszóhártya gyanánt fekszik a merev, de azért elég hajlékony merevítő rostélyon és a nyomóközeg által szoríttatik a merevítő rostélyra. A 3. ábrán látható kiviteli módozatnál a (K) merevítőrostély egy sor az (E) edény körül ágyazott és ehhez csuklósan kapcsolt (k) rudacska képezi, melyek szabad végei a membrán'széle és a (H) szelepházfödél egy gyűrűalakú (h) kiugrá?a közé nyúlnak. A merevítő rostély hatása a 3. ábrából minden magyarázat nélkül érthető. A membrán a nyomóközegnek az (F) rúgó ellenében ható nyomása alatt, minthogy egész fölületén a (K) rostély (k) pálczáira fekszik, többé helyenként be nem hajolhat. Ily módon a nyomóközeg a membrán egész fölületén az (F) rúgó nyomása ellen hat. Abban a pillanatban, mikor a nyomóközeg feszültsége a beállított kisebb feszültségnél, mely a rúgó nyomásának épen egyensúlyt tart, csak valamivel nagyobb lesz, az (A) membrán azonnal fölemelkedik, míg a (G)ütközőig el nem ér, mit nem merevített membránnál, úgy mint azt bevezetőleg jeleztük, elérni nem lehet. Eme berendezés által, mint azt látni lehet, a csökkent nyomást önműködően a lehető legérzékenyebb módon azonnal szabályozni és állandóan föntartani lehet. A 4—7. ábrán egy ily (K) merevítő ros-I tély néhány kiviteli módozata látható, Az