19938. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomtató stereotyp lemezek öntésére szolgáló matriczák előállítására

tetszés szerint, a matriczalap vastagságához képest, beállítható. Ha a továbbiakban leírandó módon egy mozgás történt, a (43) rúgó a tömböt eredeti helyzetébe ismét visszavezeti. A (45) fogantyúval ellátott (44) fogasrúd 4., 5. és 6. ábra a typustárcsa (37) fogkoszorújába kapaszkodik és két (46) rúddal csuklós kapcsolatban (3. ábra), melyek ezen fogasrúd vezetésére szolgálnak s hátsó végüknél egy, a (31) karnak megfelelő hasítékában eltolható csúszótömbbel vannak csuklósan összekapcsolva. Ezen (44) fogasrúd fölső oldalán a betűk és jelek fekete alapon fehér színnel írva, ugyanazon sorrendben foglalnak helyet, mint a typustárcsa körül, s maga a (44) fogasrúd úgy van beállítva, hogy mindig a (47) mutató (3. ábra) előtt megjelenő betű áll a matriczával szemközt s a (40) emeltyűkar működtetése alkalmával ezen betű nyomatik be a matriczába s így a fogas rúdnak a (45) fogantyú segélyével jobbra-balra való eltolása által eszközöljük a megfelelő betűknek a matriczába való benyomtatását. A gép működési módja a következő: Valahányszor egy jel benyomtatása czéljából a (44) fogazott rudat a kívánt helyzetbe hozzuk, ugyanezen pillanatban a (40) emeltyűt lenyomjuk és a typustárcsa megfelelő betűjele a matriczába nyomódik. A (43) rúgó a typustárcsát helyére visszavisz' s ugyanezen folyamat újra megkezd ődhetik Ekkor a szedődeszkát, melyen a nevezett matricza fekszik, a leírt berendezés segélyével annyi typometrikus ponttal toljuk jobbról balfelé, amennyivel azt a betűk nagysága vagy az egyes szavak közti közök kívánják. A legkevesebb egy pontot kívánó betűk számára a (12) kilincset a (9) kerékbe, a kis betűk számára pedig, melyek csak egy fél pontot számítanak, a (13) kilincset a (10) kerékbe helyezzük. (1. és 2. ábrák). Valahányszor egy sor be van nyomva, a táblát visszahúzzuk kezdeti állásába. Most a (3) keretet a leírt módon annyi ponttal toljuk élőiről hátrafelé, amennyi e sorok között szükséges közök előállítására szükséges. Oly czélból, hogy a betűket egymásmellé sorakoztassuk, úgy mint a betűszedő, nemcsak minden betűt nagysága, de szélessége szerint is megfelelően ki kell egyenlíteni. Minden betű vagy minden jel bizonyos számú pontnak felel meg, mely a szedőrúdon egy kis mutató által van jelölve. A betűk eszerint szabályszerűen a következőképen vannak fölosztva: Az a, b, c, d, e, g, h, k, n, o, p, q, r, s, u, v, y, z betűknek 5 pontja van. Az f, i, 1, t, j betűknek, továbbá a pontozási jeleknek ., ,, :,;,!,? stb. három pontjuk van. Az m, n, A, B, C, D, E, P, G, H, I, L és 0, P, Q, R, S, T, U, V, X, Y, Z betűknek 8 pontjuk van. Az M, W betűknek 10 pontjuk van stb-A sorok összeségének kiegyenlítése czéljából elegendő a szavaknak és szótagoknak megközelítő pontszámát megbecsülni, hol azonban a szavak közti közöket is tekintetbe kell vennünk. Accidens- és luxusnyomásnál a tulajdonképeni matricza előállítása előtt próbanyomást készítünk. Ezen czélból a typustárcsát úgy állítjuk be, mint Írógépnél és egy önműködő festőszalaggal dolgozunk, miáltal közönséges papiroson egy próbanyomást kapunk. A próbanyomás kijavítása után a szedést megismételjük, ami többé már semmiféle nehézséget nem okoz. Ovális sorok előállítása czéljából a 7. ábrán bemutatott berendezést használjuk, mely áll egy T-alakú vasból, melynek (48) keresztvasa (53) csavarok segélyével a szedődeszka (3) keretére erősíthető, úgy hogy (54) szára vízszintes irányban a typustárcsáig nyúlik. E száron (49) helytálló és (50) mozgatható kvadráns van elrendezve. A kvadránsok sugarai a T-vas (54) szárának fél hosszúságával egyenlők s a helytálló kvadránsnak középpontja az (54) szár felezés-pontján van, míg a mozgatható kvadráns középpontját az eltolható és (57) hüvelyen alkalmazott (52) csap képezi, mely körül ezen körnegyed elforgatható (57) hüvelyt (54) száron ennek középpontjáig eltolhatjuk s bármely állásban rögzíthetjük