19930. lajstromszámú szabadalom • Automobil jármű

jármű vezetésére és kormányzására szolgáló szerkezeteket fogjuk leírni. A jelen találmánynak ezen része részletesen az 1., 2, 19. és 34. ábrákban van föltüntetve-A kocsiszekrény mellső része egy (p) tengellyel (2. ábra) van ellátva, mely a kocsiszekrényhez erősített lefelé nyúló (p2) karok fölvételére szolgáló ellenkező irányokba görbített (pl) harántvezetékekkel bír. Az előnyösen csőalakú tengely az említett vezetékekhez közeli pontokban (p3) vezetékgörgőkkel van ellátva, melyeken a (p4) láncz vagy más hajlékony összeköttetés van végigvezetve, melynek végei a (p2) karok alsó végeivel vannak összekötve. Ezen elrendezés által a tengely oszezilláló mozgást végezhet a kocsiszekrényhez képest, annak daczára, hogy avval szilárdan van összekötve. A csőalakú tengely végei (p5) keretekkel vannak ellátva, melyek a kifelé nyúló (p7) csapokat hordó függélyes (p6) csuklók fölvételére szolgálnak, a hol is a mellső (D) kerekek a (p7) csapokra vannak szerelve. A (p6) csuklók alsó végeihez hátranyúló (p9) forgattyúkarok vannak erősítve melyek beállítható (plO) rudak segélyével a (pll) forgattyúkarral (19. ábra) vannak összekötve, mely utóbbi a jármű mellső végén elrendezett és annak szekrényén végighaladó csőalakú (q) tartótól hátrafelé nyúl. Ezen tartó forgatása által a (D) kerekek ellendíttetnek a (p6) csuklók tengelye körül és ezáltal a jármű haladási irányát jobb vagy bal felé terelik. Ezen (q) tartó köralakú (ql) bővítéssel (21. és 22. ábrák) van ellátva, mely a jármű (B) fenekéhez erősített (q2) kupakból álló fészekbe illik és ebben a (q3) csavaranya segélyével van megtartva. Ezen ágyazás lehetővé teszi a tartó forgását, de megakadályozza annak hosszirányú vagy függélyes elmozdulását. Ezen tartónak alsó vége a (q4) hüvely és a (q5) csavaranya által képezett csapágyba van ágyazva, mely részek a hosszirányú (q6) rúdhoz vannak erősítve, mely rúd mellső végén a (q7) harántrúd által hordatik, a hol is a (q6 q7) rudak a jármű alvázának egy részét képezik. (19., 21. és 22. ábrák.) A tartó fölső végéhez (rl) aggyal bíró (r) kart erősítjük, mely agy azon fölső végre illik és az agyba csavarolt (r3) kupakban elrendezett (r2) rúgos peczek segélyével oldhatóan van avval összekötve, a hol is a rúgós peczek a tartó egy nyílásába benyúl. (23. és 24. ábrák.) A rúgós peczek alkalmas (rí) gombbal van ellátva, melynek segélyével az időként eltávolíthatjuk a tartóval való kapcsolódásból. Az (r) kar hátranyúl a jármű üléséhez, a hol is az elrendezés akként van foganatosítva, hogy ezen kar oldalasan elforgatható úgy, hogy szabadon lehessen mozogni a járműben. Az (r) kar (r5)-nél fölfelé van görbítve, Az űrös (k) tartóban az (s) rúd van elrendezve, melynek alsó vége az (sl) harántrészhez van erősítve, mely utóbbinak (s2) végei a tartó (ql 1) hasítékain kinyúlnak ós egy függélyes irányban csúszó (s3) hüvelyhez vannak az (s4) karimás gyűrű segélyével erősítve (25. 28. ábrák). A rúd fölső vége a hátra s fölfelé nyúló (s5) működtető emeltyűvel van csuklósan összekötve, mely emeltyűnek szabad végéhez az (s6) harántrúd vagy fogantyú van erősítve. Ezen emeltyű az (s7) csavar segélyével az (r) kar fölfelé nyúló (r6) részének végéhez van csuklósan megerősítve és rendesen az (s8) lemezrúgó által tartatik meg középállásában, mely rúgó szélein karimával van ellátva, hogy átfogja a kar széleit. (19. és 31—34. ábrák.) A rúgó az emeltyűnek haránthornyában fekszik és egy rajta keresztül hatoló (s7) csavar által rögzíttetik állásában. Ha az emeltyűt föl- és lelendítjük, az (s3) hüvely függélyes irányú elmozdulását nyerjük, míg ezen emeltyűnek oldalas ellendítése a mellső kerekeknek egyik vagy másik irány felé való elfordulását eredményezi. Az (s3) hüvely (21. ábra) az (sll) karimás falakkal bíró (slO) horonnyal van ellátva, melybe a jármű (B) fenekéről lefiiggő oszezilláló (sl3) tengelyhez erősített (sl2) kar végéből egy peczek nyúl be. Ezen oszezilláló tengely másik vége az előbb em-