19909. lajstromszámú szabadalom • Pneumtaikus állító berendezés vasúti váltók és jelzőkészülékek számára

jövő nyomó levegő kiáramlik. A kiáramlási nyílás a furatnak azon részében van elrendezve, melyben a (b2) dugattyú működik, miért is ezen nyilás a (b2) dugattyú legalsó állásánál nyitva, legfölső állásánál ellenben zárva van. Az (A3) emeltyű egyik vége az (a20) dugattyúrúd megfogása czéljából villaalakúan van kiképezve (4. ábra), másik vége ellenben a (b) kamra (b30) üregébe nyúl és akként van ebben elrendezve, hogy az a (b3) szeleprúd alsó részéhez való ütközésénél ezen rudat és dugattyúit megemeli, a mikor is az (Al) semaphorkar tilosra van állítva. A jelző-oszlop alján elrendezett (R2) és (R 3) tolattyú szelepek az 5—9. ábrákban külön vannak föltüntetve. Az (XI) cső (5. ábra) az (X10) cső által mindkét szelep bebocsátó nyílásával van összekötve. Ezen szelepek azonos berendezésűek. Az egyiknek (e), a másiknak (f) a kibocsátó csöve. Az (R2) szelepkamra alján (6. ábra) az ezen kamrát két egymással nem közlekedő részre osztó hajlékony (r20) diafragmát tartalmazó (r2) diafragma-kamra van elrendezve. A (p) cső ezen kamrának alsó részébe vezet úgy, hogy ha nyomó levegőt áramoltatunk ezen csőbe, akkor a diafragma megemeltetik. Az (r2) kamra fölső részéből a diafragma fölött a nyitott (R02) cső vezet ki úgy, hogy a diafragma szabadon emelkedhetik és sülyedhet. Az (r21) szeleprúd az (r20) diafragmán nyugszik úgy, hogy a szeleprúd és dugattyúi együtt mozdulnak el a diafragmával. Az (R2) szelepkamra hengeres furatában az (r22) és (r23) szelepdugattyúk vannak elrendezve. A fölső (r23) dugattyú legalsó állásánál az (r230) szelepfészekbe, míg az alsó (r22) dugattyú legfölső állásánál az (r220) szelepfészekbe illeszkedik. A furatnak azon részével, melyben az alsó (r22) dugattyú működik, egy vagy több (r02) kiáramlási cső akként van összekötve, hogy az (r22) dugattyú legalsó állásánál a furat a kiáramlási csövekkel szabad összeköttetésben van, míg az (r22) dugattyú legfölső állásánál a kiáramlási csövek el vannak zárva. A szelepkamrában elrendezett (r30) rúgó az (r22 r23) dugattyúkat és ezeknek (r21) szeleprúdját lefelé nyomja. Az (r40) bebocsátó csatorna (5. ábra) az (X10) csövet a szelepkamrának az (r23) dugattyú fölötti részével köti össze úgy, hogy a nyomó-levegő az (XI X10) és az (r40) csöveken át az (r232) térbe áramlik. Az (r232) tér az (r231) nyíláson át (6a. ábra) azon furattal közlekedik, melyben az (r23) dugattyú működik, miáltal ezen dugattyú legalsó állásánál a nyílás el van zárva, míg ezen dugattyú legfölső állásánál az (r231) nyílás nyitva van és (XI) csövet azon furattal köti össze, melyben az (r22) és (r23) dugattyúk működnek. Az (ell) kiáramlási cső az e csővel és a dugattyúk közötti furattal van összekötve; következésképen ha a légnyomás megemeli az (r20) diafragmát, akkor az (r22) dugattyú elzárja az (r02) kiáramlási nyílást vagy nyílásokat és az (r23) dugattyú megnyitja az (r40) bebocsátó csatornát, a mikor is az (r40) bebocsátó és az (ell) kibocsátó csatornák közlekedhetnek egymással (6a. ábra); ha azonban a diaphragma nincs megemelve, akkor az (r23) dugattyú elzárja az (r40) csatornát és ezáltal megszünteti a nyomó levegőnek áramlását (ell) felé; az (r22) dugattyú azonban szabaddá teszi a kiáramlási nyílást és (ell)-et a kiáramlási csatornával köti össze (6. ábra). A szelepkamrák fölső részében a gyúrús (r232) íireg van elrendezve, melynek belső fala az (r23) dugattyúnak aránylag vékonyfalú hengerét képezi. Az (r40) csatorna ezen henger (r231) nyílásához vezet. Ennélfogva az (XI) cső mindig közlekedik az (r 232) üreggel. Ha a küllevegő hidegebb a szelepkamrában lévő levegőnél, akkor a nedvasség kondenzálódik a szelepkamra belső palástján, de nem kondenzálódik az (r23&) henger belső palástfölületén, mert a vékony hengerpalást természetesen egyenlő hőmérsékletű úgy belső, mint külső fölületéu. A nedvesség tehát csak az (r232) üreg külső köpenyén kondenzálódik és így az (r23) dugattyú működését víz vagy jég meg nem akaszthatja. Ugyanezen szerkezetet alkalmazzuk a 3. ábrában föltüntetett szelepnél