19905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás árpából, zabból vagy egyéb alsóbb rangú terményekből készítendő kenyér ill. egyéb sütemény ízének javítására és emészthetőségének valamint tápértékének fokozására

Mteííjeleiit IÍHH). óv i (líczctnlter lió íí-án. ^ MAGY. KIK. SZABADALMI JGFÖ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19905. szám. I V/e OSZTÁLY Eljárás árpából, zabból vagy egyéb alsóbbrangú terményekből készítendő kenyér ili. egyéb sütemény ízének javítására és emészthetőségének, valamint tápértékének fokozására. STERN ARTHUR GYÁROS VELENCZÉBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 junius hó 28-ika. Az árpa, zab és egyéb alsóbbrangú termények tudvalevőleg igen jelentékeny menynyiségben tartalmazzák a kenyérnél kívánatos és szükséges tápanyagokat. Ezen terményeket azomban daczára becses tulajdonságaiknak csak igen ritkán és csak szükség esetén alkalmazzuk kenyér készítésére, mivel az ezen terményekből sütött kenyér többnyire keserű vagy savanyú és sok nehezen emészthető anyagot tartalmaz. A jelen találmány tárgyát képező eljárás már most abban áll, hogy az említett terményeket a malomiparban eddig szokásos tisztító eljárásokon kívül oly műveleteknek vetjük alá, melyeknek folyamán egyrészt az illető terményekben tartalmazott anyagoknak bizonyos része czukorrá alakulván, a kenyér keserű illetőleg savanyú ízét megszünteti, másrészt a nehezen emészthető anyagoknak, különösen a farostoknak jelentékeny része a terményekből kiválasztatik. Ily módon képe&ek vagyunk árpából, zabból és egyéb alsóbbrangú terményekből is igen kellemes ízű és könnyen emészthető kenyeret sütni. A találmány tárgyát képező eljái'ást következőképen foganatosítjuk. A kezelendő terményt a szokásos tisztító műveletek után valamely tetszőleges szerkezetű, vízzel töltött áztató medenczébe adagoljuk és ebben HO—100 órai áztatásnak vetjük alá, miközben a medencze vizét 2-3-szor megújítjuk. Az áztatáshoz teljesen tiszta vizet alkalmazunk; ha pedig a rendelkezésünkre álló víz nem elég tiszta, akkor azt tetszőleges módon tisztítjuk, még pedig oly czélból, hogy azt a benne suspendált és a terményekre gyakran igen karos anyagoktól lehetőleg megfosszuk. Az áztatás után a terményeket egy gondosan szellőztetett pinczébe visszük és ebben csírázni engedjük. A teljes kicsírázás után a terményeket levegőn vagy mesterséges úton megszárítjuk, a száraz csiráktól megfosztjuk. azután megőröljük és az ekként nyert lisztből kenyeret sütünk. A csírázás közben a termények egyes alkatrészei oly átalakulást szenvednek, mely a bevezetésben említett czukorképződésre vezet. A csírázás és szárítás folyamán ugyanis a terményekben tartalmazott keményítőnek egy része a diastase hatása alatt dextrinné és czukorrá változik úgy, hogy a termények, melyek a csíráztatás előtt czukrot nem tartalmaztak,