19903. lajstromszámú szabadalom • Betűszétosztó gép

lejtős síkon vagy egy más berendezés se- j gélyével az (E3) fölületre jut. Az (El) fölületen maradt betűjegyek új­ból két csoportba osztatnak, melyek 15—15 különböző betűjegyből állanak, melyek kö­zül az egyik az (El) síkon marad, a másik egy lejtős síkon vagy egy más berendezés segélyével az (E2) fölületre jut. Ugyanily 15—15 különböző betűjegyből álló két cso­port keletkezik az (E3) fölületen, melyek közül az egyik ezen a fölületen marad, a másik pedig az (E4) fölületre jut. A további elosztás az összes (El E2 E3 E4) fölületeken azonos módon történik, ezért csupán csak az (El) fölületen végbe­menő folyamatot irjuk le. Az (El) síkon maradt (15) különböző betű­jegy az (F4) mezőről először az (fl f2 f3 f'4) mezőkön az (f5) mezőre tolatik. Itt elő­ször is öt jegy választatik ki, melyek a (vl) mezőre tolatnak. A hátramaradt tíz külön­féle jegy az (f6) f7 f8 f9) mezőkön az (flO) mezőre tolatik, hol azok újból két öt-öt jegyből álló csoportra osztatnak. Az egyik csoport a (v6) mezőre tolatik, a másik cso­port ellenben az (fll Í12 fl3 fl4) mezőn az (fl5) mezőre és innen a (vll) mezőre tolatik. Az (f5 flO 15) mezőn kiválasztott, öt-öt különféle jegyből álló csoportok há­rom, öt-öt (vl—v5, v6—vlO, vll—vl5) mezőből álló csoportra jut, minek következ­tében az azonos betű jegyek kiválasztása befejeződött és a kiválasztott azonos betű­jegyeket az (sl—al5) mezőkről a (bl— bl5) fiókokba tolják. A mondottakból kitűnik, hogy egy 120 különböző betűjegyből álló alfabet először két 60—60 különböző betűjegyből álló cso­portra és ezek ismét két-két (30—30) különbgöző betűjegyből álló csoportra és ezek ismét két-két 15—15 különböző csoportra osztatnak szét, mely tizen­ötös csoportok három-három öt-öt külön­böző betűjegyből álló csoportra és végül ezek az ötös csoportok öt-öt, több azonos betűjegyet tartalmazó csoportra bontatnak el. A tizenötös csoport más módon is szét­bontható, pl. egy nyolczas és egy hetes csoportra, az első ismét két négyes, az utóbbi egy négyes és egy hármas csoportra stb. Ha az első betűnem szétosztatott, a má­sodik és harmadik betűnemet a (Pl) tar­tályból kézzel kivesszük és a (P2) mezőre visszük, hol a második és harmadik betűne­met választjuk el egymástól oly módon, hogy a harmadikat a (P3) mezőre, a má­sodikat ellenben az (F) mezőre és innen az (Fl) mezőre visszük. A további műveletek ugyanúgy mennek végbe, mint azt az első betfínemmel leírtuk. A 4. ábrán az (A) mezőről szétosztott be­tűk közül 15 különböző betűjegyet mutat be. Pl. a (TI) betűjegyet, melynek később a (v7) mezőre (3. ábra) kell jutnia, akar­juk a többi, a (v8 v9 vlO) mezőre jutó (T2) betűjegyektől elválasztani. Az 5. és 6. ábrán az azonos (TI) betűjegyeknek a (T2) betűjegyektől való elválasztása lát­ható, nevezetesen az 5. ábra metszet a 3. (M—N) vonala szerint, a 6. ábra a (v7) mező fölülnézete. A (v7) mezőre ebben az esetben ama betűjegyek jutnak, melyeket a (v7 v8 v9 vlO) mezőn szét kell osztani. Először is azokat a (TI) betűjegyeket, melyeknek a (v7) mezőn kell maradniok, a többi (T2) betűjegytől elválasztjuk. Ebből a czélból az (El) sík alatt a függélyes irányban mozgó (R2) (illetve R3) keret van elhe­lyezve. Eme keretek bizonyos számú kés­sel vannak ellátva, melyek közül az (m2) kés épen ezen a mezőn működik. Ha a gép működésben van, az (R2) keret fölfelé mozog és az (m2) kés az (El) lemezben lévő nyíláson a betűjegyekre, illetőleg a (TI) betűjegy szignaturájára hatnak, de mert a (T2) betűj egyek ily szignaturával ellátva nincsenek, ezeket az (m2) kés kissé fölemeli. Az (El) sík fölött ugyancsak egy több késsel és horoggal ellátott (Rl) keret van alkalmazva (a rajzon az (ml) kés a(k) horog látható). Ez a keret a késekkel és horgokkal vízszintes irányban jobbfelé (a nyíl irányában) mozog, még pedig vala­mivel a betűj egyek Rosszán túl, azután pedig az eredeti helyzetébe tér vissza. Abban a pillanatban, melyben az (R2)

Next

/
Thumbnails
Contents