19896. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsolás

•2 megfelelő (i) vonórudakra forgathatólag vannak szerelve, úgy hogy ez által a vonatnak ívben való haladásánál szükséges állásba foroghatnak el. A kocsik alsó vázán belül, a szügygerendánál, ezen (i) vonórudak két oldalt álló csaphoz erősített (1) keresztgerendában vezettetnek, míg ezen belül az (i) rudakon szilárdan megerősített (m) ütköző által elmozgatható (n) keresztkar van az említett csapokra rátolva. A külső kereszttartó és ezen belső (n) keresztkar közt erős (o) tekercsrúgók vannak elrendezve, melyek a kapcsolásra ható húzást vagy nyomást közvetetlenül fölveszik (1. és 6. ábra). Ezen rúgós szerkezetnek a kocsik két szügygerenldájánál való elrendezése folytán a most alkalmazásban lévő ütközők elmaradhatnak. Az eddigi kocsikapcsolásoknál tudvalevőleg a kocsik összetolása után a kapcsoló részeket (csavarolás segélyével) annyira összehúzták, hogy ez által az ütköző külső végei egymással érintkezésbe jussanak.! Ehhez képest a jelen találmánynál is gondoskodva van arról, hogy a kapcsolásnak egyidejűleg ütközőt is képező részei a kocsik összekapcsolása után egymáshoz megfelelő mértékben közelíthetők vagy eltávolíthatók legyenek. Ezen czélból az (i) vonórudak a kocsi alsó vázába ágyazott végüknél kulisszaszerű (p), illetőleg (q) toldatokkal vannak fölszerelve, melyek egy (r) csavarorsóra szerelt és csavaranyát képező (s) ék segélyével egymástól széttolhatok. (4. és 5. ábra). A kapcsolás részeinek egymáshoz szorítására szolgáló szerkezetnek egy előnyös módosítása abban állhat, hogy (i) vonórudak az (u) csuklós emeltyűk befogadására szolgáló (t) villákkal szereltetnek föl (7. ábra), hol a csuklós emeltyűk a jobb- és balmenetű (v) csavaranyák s egy (w) csavarorsónak megfelelő irányban való forgatása által összecsukhatók vagy szétterjeszthetők s ez által a kapcsolás részei egymáshoz közelíthetők vagy egymástól eltávolíthatók. Hogy a vonórudakra hosszirányban ható lökések az emeltyűket meg ne rongálhassák, (t) villák megfelelő hoszszaságú hasítékkal bírnak. Mivel a találmánybeli kocsikapcsolásnál az egyes kocsiknak egymással való összekapcsolása teljesen önműködőlég történik s azonkívül (c) nyelvek kikapcsolására, valamint a kapcsoló tagoknak megfelelő mértékben való egymáshoz nyomása, illetőleg egymástól való eltávolítása a kocsik oldalrészénél eszközölhető, következésképen a személyzetnek nem kell a vágányra a kocsik közé belépnie s ez által számtalan szerencsétlenség megakadályoztatik. Egy másik előnye a találmánybeli kapcsolásnak abban keresendő, hogy bármily már meglévő vasúti kocsira igen könnyen alkalmazható, a nélkül, hogy a vele fölszerelendő kocsit lényeges átalakításnak kellene alávetni. SZAIIADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő vasúti kocsikapcsolás, jellemezve az által, hogy a kapcsolásnak (a b) részei vonóhoroggal ellátott (^nyelvekkel vannak fölszerelve, melyek az egymással szemben fekvő kapcsolás-részeknek megfelelő (d) nyílásaiba illeszkednek a kocsik összetolása alkalmával és itt a rúgóhatás által állandóan záró helyzetben tartott és (f), illetőleg (h) emeltyűk segélyével a kocsi oldaláról kikapcsolható (e) tolókák által tartatnak rögzítve, továbbá jellemezve az által, hogy a kapcsolás egyes tagjai (i) vonórudak által vannak egymáshoz kapcsolva, azon czélból, hogy ez által a kocsiknak folytatólagos, megszakítás nélküli összeköttetése létesíttessék. 2. Az 1. igényponttal védett kapcsoláshoz a kapcsolás-részeinek egymáshoz való szorítására vagy egymástól való eltávolítására szolgáló szerkezet, jellemezve az (i) kapcsoló rudak belső végén kiképezett (p q) kulisszákban (r) csavarorsó közvetítésével előre-hátra elmozgatható csavaranyát képező (s) ék által, melynek segélyével az (i) vonórudak hossza a szükséghez képest növelhető vagy csökkenthető.