19866. lajstromszámú szabadalom • Játékszer
nyelveket, mint a 3. ábra mutatja, boltozzuk, úgy hogy a (6) alaplemezek egyáltalán nem feküdhetnek föl tökéletesen. A (4) csapok helyett a (3) nyelveken lyukak is lehetnek elrendezve, melyekben az (5) alakok csapokkal forgathatók; az alakoknak a nyelvekkel való forgatható összeköttetése állandó is lehet. Katonai gyakorlatoknál, mint arczélben, sorban és kettőssorban való fölvonulás és hasonlók, természetes utánzására a 4—6. ábrákban föltüntetett kiviteli alak szolgál. Ezen kivitelnél a játékalakok nem a (3) nyelveken vannak közvetlenül forgathatóan elrendezve, hanem a (3) nyelvekkel (10) kettős emeltyűk vannak forgathatóan öszszekötve, melyek végein ismét a (12) csapok körül forgathatóan (11) kettős emeltyűk vannak elrendezve; utóbbiak szükség esetén levehetők. A játékalakok lyukaikkal a (11) kettős emeltyűk (4) csapjaira helyeztetnek és mint az 1. ábrában, érdes fölületen fekszenek. Hogy a (10) kettős emeltyű szükség esetén forgás ellen biztosíttassék, az (1) kereten (15) vezetékekben egy második (14) keret akként van vezetve, hogy utóbbi a súrlódás folytán minden helyzetben megáll. Ezen keret (16) pofái a (10) emeltyű (17) sarkos ütközőjének útjában fekszenek és arra szolgálnak, hogy az emeltyűt rögzítsék, ha csak mindig két alakot kívánunk egymással mozgatni. A (14) keret löketét egyrészt a (17) ütközők és másrészt az (1) kereten elrendezett (18) csapok határozzák meg; a (14) keret (19) fogantyúkkal bír, melyek segélyével eltolható. Ha a (14) keretet oly módon toljuk el, hogy a (16) pofák a (10) emeltyűk sarkos (17) ütközőinek valamely oldalára fekszenek, akkor a (10) emeltyűk különböző helyzetekben rögzíthetők. Ezen esetben az (1) keret ívben való eltolásánál csak a (11) emeltyűk és az alakok fordulhatnak el, melyek azután arczél vagy sorfölvonulást (lásd fölső pontozottan rajzolt helyzetet) végezhetnek. Ha a (10) emeltyűk nincsenek rögzítve, akkor mindig négy alak mozog egymással, úgy hogy az alakok vagy arczélben vagy négyes sorokban lásd alsó pontozottan rajzolt helyzetet) mozognak. Ha a (11) emeltyűk helyett a (12) csapokba alakokat helyezünk, akkor az alakokat a (10) emeltyűk rögzítése mellett arczélben és egyes sorban mozgathatjuk. A 7. és 8. ábrák azt mutatják, hogy miként lehetséges két vagy több ily (1) keretet, melyek (4) nyelvcsapjai körül játékalakok vannak forgathatóan elrendezve, (20) horgok és (21) fülek segélyével egymásba akasztani és azután közösen mozgatni, úgy hogy a keretek mozgatása által a nyíl irányban fordulatok végezhetők. Hogy a fordulatok alatt az egyik keret ne tolódjék a másik fölé, a kereteken (22) ütközők vannak elrendezve, melyek azon legnagyobb szöget határozzák meg, melyet két-két egymás mellett fekvő keret bezárhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Játékszer járómozgásoknak ónkatonákkal és hasonlókkal való utánzására, mely egy lapos, érdes alátétre helyezendő keretből áll, mellyel az ónkatonák talplemezük segélyével lazán forgathatóan oly módon köthetők össze, hogy a talplemez legnagyobb része az alátéten nyugszik és hogy a katonák a lemez mozgatásánál egyidejűleg és egyértelműleg forgattatnak. 2. Az 1. igénypont, szerinti játékszer, jellemezve az által, hogy az (1) keret (3) nyelvek egy sorozatával van ellátva, melyek függélyes (4) csapjaira a talplemezükön lyukakkal ellátott (5 illetve 6) játékalakok exozentrikusan fölhelyezhetők. 3. Az 1. igénypont szerinti játékszer, jellemezve az által, hogy több (1) keret (20) horgok és (21) fülek vagy hasonlók segélyével egymásra akasztható, a midőn a keretek (22) ütközőkkel vannak ellátva, hogy fordulatoknál az egymáson való csúszás elkerültessék.
